Csehország vízumkényszerrel sújtja Kanadát
Borítékolható volt a döntés: Jason Kenney kanadai bevándorlási miniszter már a múlt héten közölte Prágában a cseh utazókat sújtó vízumkényszer visszaállítását, keddi hatállyal.
Az elmérgesedett vita hátterében az áll, hogy – csakúgy, mint egy évtizeddel ezelőtt – ismét jelentős számban kérnek cseh romák politikai menedékjogot az észak-amerikai országban, kihasználva a 2007 végén megadott vízummentességet. Összesen kétezren kerekedtek fel azóta e céllal, de közülük ezer az idei év első négy hónapjában; a konzervatív ottawai kormány ennek akar megálljt parancsolni.
A cseh romák a mexikóiak után most már a második legnagyobb menedékkérő csoportot teszik ki. (Kanada egyébként egyben Mexikóval szemben is bevezette a vízumkényszert, aminek az észak-amerikai megállapodások, így a NAFTA szempontjából szintén jelentősége van.)
Max Berger torontói bevándorlási ügyvéd, aki 400 cseh roma ügyét kezeli, azt mondta: a hatóságok csaknem 100 igényt bíráltak el, és 85 százalékban – az átlagos jóváhagyási ráta több mint kétszeresében – megadták a menedékjogot. Vagyis szerintük is jogosak a kérelmek.
Ám a bizonytalanságot növeli, hogy az ottawai Bevándorlási és Menekültügyi Testület Prágába menesztett tényfeltáró küldöttsége nem talált egyértelmű kapaszkodókat. Mint a torontói The Globe and Mail rámutat, jelentésük nem tett igazságot a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést hangsúlyozó cseh kormányoldal, és az ennek hiányát kiemelő civil szervezetek között, és nem von le ebből következtetést.
A kanadai vízummentesség felfüggesztése belerobbant a cseh választási kampányba. Ősszel ugyanis új parlamentet kell választaniuk a cseheknek, és a romakérdés egyébként is jelentős szerepet játszott benne.
Kedden Jan Fischer, a cseh ideiglenes kormány feje rögtönzött sajtóértekezleten ismertette kormánya intézkedéseit: vízumkényszert vezet be a kanadai diplomata- és szolgálati útlevelekre, s konzultációra hazarendeli ottawai nagykövetüket. Fischer azt mondta: arra kérik az Európai Bizottságot, hogy alkalmazza szolidaritási klauzulát Kanada esetében.
A cseh miniszterelnök – idézte az Aktuálné.cz – azt mondta, nem kizárt, hogy a vízumkényszer a szélsőséges mozgalmak kezére játszik a választási kampányban. A cseh sajtó egyébként azt írja, hogy a kormány jó ideje ismerte Kanada szándékát, de megpróbálták háttértárgyalásokon lebeszélni erről az ottawai illetékeseket.
A cseh szkinhedek és neonáci csoportok cigányellenes fellépései nem maradtak abba, s újabb Molotov-koktélos támadások is voltak roma telepek ellen. Áprilisban Pardubicében egy kétéves kislány súlyos égési sérüléseket szenvedett. A merényletek hátterében a szélsőjobboldali Munkáspártot látják. „Felkértek, hogy imádkozzak a sérült kislányért.
Én beteg társadalmunk gyógyulásáért is imádkozom” – mondta Jana Silerova, a cseh huszita egyház püspöke. Csehországban is mindennapos a romák iskolai szegregációja, gyógypedagógiai intézetekbe való irányítása.
A cseh liberális sajtó felhívja a figyelmet arra, hogy a központi és helyi kormányzat asszisztál a szélsőségeseknek. Mirek Topolánek korábbi (jobboldali) kormányfő azt mondta kanadai kollégáinak, hogy a cigányok a jobb megélhetés reményében mennek, s nem tekinthetők sem üldözöttnek, sem diszkrimináltnak. Az Aktualné.cz beszámolója szerint Moravska Ostravából szinte menekülésszerűen távoznak a cigány családok. Nem csak a munkanélküliek, de a tehetősebb oláhcigány közösség tagjai is.
Jozef Stojka helybeli cigányszövetség elnöke nyolc család elutazásáról tudott. Egy-egy családnak tíz-ötven tagja is van. Az ostravai szociális munkások szerint tömegével próbálkoztak a helyi romungrók is Ostravából és más északkelet-csehországi településekről. Sokan a lakásukat cserélték repülőjegyre. Stojka szerint nem a nyomor, hanem a rasszizmus ellen menekülnek, mert Kanadában nyugalmat, munkát és emberi környezetet remélnek.
