Csehország nem akar iraki menekülteket befogadni
Az EU elnökségét jelenleg betöltő Csehország elutasította a különösen veszélyeztetett helyzetű, Szíriában és Jordániában tartózkodó iraki menekültek befogadását. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága arra kérte az EU-t, hogy tízezer ilyen irakit fogadjon be.
Az unió belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozása előtt azonban az elnöklő Ivan Langer cseh belügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy kormánya szerint helyesebb lenne, ha ezek az emberek visszatérnének Irakba.
Korábbi közlések szerint Németország 2500 kiválasztott iraki menekültnek hajlandó új hazát biztosítani. Eric Besson francia bevándorlásügyi miniszter arra emlékeztetett most Brüsszelben, hogy Párizs már befogadott 650 irakit, és - mint hozzátette - a továbbiakban is kiveszi részét a közös erőfeszítésekből. Mindazonáltal az ENSZ által kért létszámnak csupán a felére, mintegy ötezer iraki menekültnek a befogadására látszik hajlandóság az EU tagállamok részéről.
A huszonhetek miniszterei tavaly novemberben abban állapodtak meg, hogy mindegyik tagállam saját belátása szerint, önkéntes alapon fogadhat be iraki menekülteket.
Bizonyos kimutatások szerint összesen több millió iraki menekült el az elmúlt években a hazájában dúló erőszak elől. Leginkább különböző etnikai, illetve vallási kisebbségekhez tartozók vannak olyan kilátástalan helyzetben, hogy nincs reális esélyük a biztonságos hazatérésre. A németek korábbi sajtóbeszámolók szerint kifejezetten az ilyen, Irakban fokozott veszélynek kitett kisebbségekhez tartozók - például a keresztények - közül válogatják ki azokat, akiket hajlandóak befogadni.
Március közepén magas rangú európai uniós küldöttség utazik az Egyesült Államokba, hogy ott megvitassa a Washington által bezárásra ítélt guantánamói fogolytáborban jelenleg fogva tartottak elhelyezésének ügyét. Langer ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, van esély közös EU-álláspont kialakítására ebben az ügyben.
Langer közölte, hogy március 16-án és 17-én látogat Washingtonba, Jacques Barrot-val, az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az igazságügyi és biztonsági kérdésekben illetékes alelnökével együtt.