Csehország: egyre mélyül a politikai válság
A verdikt alapján Ivo Istvan, illetékes főügyész visszavonta azt a kérelmét, hogy a prágai alsóház mentse fel mentelmi joga alól Petr Necas volt kormányfőt, aki ellen hatalommal való visszaélés és korrupció alapos gyanúja miatt akartak bűnvádi eljárást indítani. Ugyanis az illetékes testület határozata szerint azokról az ügyekről, amelyekkel meggyanúsították őket, a parlamentben egyezkedtek, ahol az alkotmány alapján büntetlenség illeti meg őket. – Abszurd és irracionális az ítélet. A jogállamiság egyik pillére a polgárok törvény előtti egyenlősége, amely alól kivétel csupán a képviselőknek a parlamentben elhangzott szóbeli megnyilvánulásaira, illetve a szavazásaik teljes szabadságára vonatkozik – érvelt a Právo napilapban Václav Pavlícek, az egyik legismertebb cseh alkotmányjogász. Több kollégája úgy véli: nyelvészek bevonásával kellene tisztázni, hogy miként értelmezhető az alaptörvénynek az a rendelkezése, amely mentelmi jogot nyújt a képviselők parlamenti megnyilvánulásaira. Marie Benesová, a hivatalnokkabinet igazságügyminisztere a leglátogatottabb cseh internetes portálon azt fejtegette, hogy a bírák az ítéleteikkel felháborító üzenetet küldtek a polgároknak. Egyúttal pedig útmutatást kínáltak a képviselőknek, hogy miként követhetnek el felelősségre vonás nélkül törvénysértéseket. Megkeresésünkre Hana Burianová, az államfő szóvivője azt válaszolta, hogy Milos Zeman tiszteletben tartja a bíróság függetlenségét, ezért a határozatot nem kommentálja.
Prágai politikai elemzők szerint a legfelsőbb bíróság ítélete – amellyel szemben nincs jogorvoslat – tovább mélyíti a belpolitikai zűrzavart, és megkérdőjelezi a testület függetlenségét. A médiában zajló szócsatákban a jobboldali képviselők Istvan főügyészt, a baloldaliak pedig a bíróság elfogultságát bírálják.
A szabadlábra helyezett három volt kormánypárti parlamenti képviselő tavaly bejelentette, hogy nem szavazzák meg az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvénytervezetet és az előterjesztett megszorító intézkedéseket. A nyomozati anyag szerint az időközben megbukott Necas elérte, hogy mondjanak le, s ennek fejében jelentős bevétellel járó vezető beosztásokat kaptak állami cégeknél. A helyükbe lépő képviselők a képviselőházban minimális többséggel rendelkező jobbközép kormánykoalíció elvárásainak megfelelően voksoltak. A három rebellis honatya pedig a beigért posztokra került, amit Necas politikai alkunak, a rendőrség és a főügyész viszont korrupciónak minősített.