Először engedtek magyar újságírókat a svéd légierő stockholmi repülő-harcászati szimulációs központjába, ahol négy magyar Gripen-pilóta és két magyar vadászirányító tölti egyhetes gyakorlatát; két cseh és három (+ két) svéd pilótával együtt. A magyar különítményt Orosz Zoltán altábornagy, a vezérkari főnök helyettese és Ugrik Csaba ezredes, a kecskeméti bázis repülőműveleti parancsnokhelyettese látogatta meg a napokban; többek között a Népszabadság munkatársának kíséretében.

A svéd szimulációs központ egyedülálló a világon: nyolc pilótaállomásban (négy 270 fokos félgömb- és négy 180 fokos kivetítővel) tudnak a vadászok egymással vagy egymás ellenében különböző akciókat végrehajtani; ráadásul a pilótákat segítő vadászirányítók és úgynevezett előretolt repülésirányítók is velük egy időben gyakorlatozhatnak. A műveleteket előre kidolgozott forgatókönyvek alapján hajtják végre, a különleges rendszernek – és a digitális térképnek – köszönhetően szinte a világ bármely pontján, bármilyen (a Gripennel kompatibilis) fegyverzettel, élethűen hajthatnak végre harci feladatokat.

A központ munkatársainak tájékoztatása szerint a svéd légierő pilótái több alkalommal is a szimulátorokban készültek fel egy-egy éles gyakorlatra; legutóbb például egy alaszkai lövészet adatait táplálták be a rendszerbe, így a valós próbán már nem volt szükségük előzetes felkészítésre. Ez azt is jelenti, hogy akár háborús helyzetben, még az akciót megelőzően begyakorolhatják a végrehajtandó feladatot, méghozzá a kitűzött cél és helyszín pontos, a körülményeket és veszélyeket visszaadó képmásában.

A magyar pilóták számára elsősorban az éles gyakorlat miatt rendkívül előnyös a svéd szimuláció, a rendszer másik különlegessége ugyanis, hogy bármilyen fegyverzet adatait betáplálhatják a gépbe, az élethűen működik a szimulált bevetés során. Vagyis, leegyszerűsítve: élethűen gyakorolhatják a rakéták előli kitérő manővereket, a befogásokat, bombázásokat, légi harcot. Ezek próbája valós repülés során szinte teljesíthetetlen, illetve túlzottan költséges lenne. Orosz Zoltán altábornagy tájékoztatása szerint a szimulációs program során egy hét alatt közel kétszáz akciót hajtanak végre a pilóták, aminek a költsége közel 55 millió forint. Ha ezt valós repülési időben, valós körülmények között kellene végrehajtani, legalább egymilliárdos költséget jelentene a honvédelmi büdzsének. A svéd rendszer előnye még, hogy az akciókat azonnal kiértékelik a pilóták, és megvitatják: ki hol hibázott, így a különböző szcenáriók megismételhetőek és javíthatóak.

A magyar vadászok és irányítóik számára kétszer egyhetes turnus áll rendelkezésre, heti negyven munkaóra keretében használhatóak a szimulátorok. A honvédség már 2005 óta használja ezt a rendszert, az elmúlt években azonban eleinte csak átlagosan 5-8 főnek jutott lehetőség, és külön fizetni kellett a svéd partnernek a programért. Most viszont az újratárgyalt és módosított Gripen-szerződésbe már eleve beleírták a szimulációs tréningeket, tizenhat fő részvételével és korlátlan szcenáriós lehetőségekkel.

Ottjártunkkor a svéd, cseh és magyar pilóták éppen egy skandináv szigeten álló reptér bombázását, illetve védelmét kapták feladatul. Az akcióban a magyarok voltak a támadó (kék) felek, a csehek pedig a védő (piros) szerepét töltötték be. A műveletet sikerrel végrehajtották; igaz, egy magyar Gripen odaveszett az akcióban. „Az első napokban általában nagyobb százalékban vannak lelövések és hibák, majd napról napra, akcióról akcióra jobbak a pilóták. Jelentősen javul például a rakétaindítási fegyelem” – mondta a Népszabadság kérdésére Ugrik Csaba, aki az elmúlt évek szinte mindegyik szimulációs tréningjén részt vett korábban. A magyar pilóták szimulátorban eltöltött idejét beszámítják a repülési órákba, ami mindenképpen javítja az átlagukat. Igaz, a kötelezően teljesítendő óraszámnak mindössze negyven százaléka lehet csak a szimulációban eltöltött idő.