Cseh Alkotmánybíróság: nincs gazdag és szegény páciens
A cseh taláros testület döntése alapján hétfőtől megszűnt az az év elejétől hatályos gyakorlat, amely szerint csupán az úgynevezett alapellátás maradt ingyenes. Az egészségügyi biztosítók csak ennek a költségeit térítették meg, az átlagon felülinek minősített szolgáltatásokért a betegnek fizetni kellett.
A cseh szocdemek (CSSD) tavaly alkotmányellenesnek minősítették ezt a rendelkezést, mert az alaptörvény minden polgár számára szavatolja az ingyenes egészségügyi ellátást, tehát nem lehet gazdag és szegény páciensekre osztani a lakosságot. A bírák helyt adtak jogorvoslati kérelmüknek. A brnói székhelyű Alkotmánybíróság határozata megerősítette: az orvosi ellátásban nem lehet különbséget tenni az arra rászorulók között, átlagon felüli ellátásnak csupán a szállodai típusú kórházi szolgáltatás, például a különszoba, az étkezés számít. A magánrendelőkre és -kórházakra ez a tiltás nem vonatkozik, az ottani ellátást teljes mértékben meg kell fizetni.
Csehországban évek óta vita zajlik a fizetős egészségügyi rendszerről. Leos Heger, nemrég leköszönt tárcavezető így érvelt: - Vagy többet fizet minden polgár a gyógyításáért, vagy csődbe jut az egészségügyünk. A tudomány egyre korszerűbb, viszont méregdrága gyógymódokat talál fel. Ezek finanszírozását a nálunk sokkal gazdagabb államok sem tudják másként megoldani, csakis a páciens anyagi hozzájárulása révén. Mi sem tehetünk másként.
Boris Stastny, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint a januártól alkalmazott gyakorlat bevált. - Aki például a laparoszkópos, tehát a legkorszerűbb eljárással kérte az epeműtétet, az Prágában harmincezer koronát (hozzávetőleg háromszázharmincezer forintot – a tud. megj.), a megyeszékhelyeken ötezerrel kevesebbet fizetett. Ha úgy döntött, hogy kés alá fekszik, vagyis a hagyományos eljárást választja, akkor ingyenesen műtötték meg. Végtagbeültetéseknél is ugyanez lesz a helyzet, miként a tört végtagok gipszelésénél, kontaktlencsék beültetésénél és más esetekben is. A legkorszerűbb eszközök és anyagok nem voltak ingyenesek. Ezzel tulajdonképpen a szürkegazdaságot és a paraszolvenciát szorítottuk vissza, hiszen nyílt titok, hogy a legmodernebb beavatkozásokért korábban, s nyilván ezután ismét vastag borítékot csúsztatnak az illetékes főorvos zsebébe. Januártól ugyanezzel vagy kevesebb pénzzel a kórház anyagi helyzetén javítottak valamelyest - szögezte le.
A Cseh Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a rendelkezést is, amely alapján a kórházi ellátásért többet kell fizetni. Marad a napi hatvankoronás hozzájárulás, amelyet januártól százra emeltek. Minden egyes vény kiváltásakor továbbra is harminc koronát kell leperkálni, ráadásul az ötven koronánál olcsóbb gyógyszereket már nem téríti a biztosító. Ezeknek az árát teljes egészében a beteg állja. Az orvosi ügyeleten minden alkalommal hatvan koronát kérnek.