Az Európai Parlament vitafórum, s nincs jogi alapja arra, hogy jogi ajánlásokat tegyen kötelezővé – mondta Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-s ügyekben illetékes államtitkára szerdán újságíróknak Brüsszelben, miután találkozott Rui Tavares portugál EP-képviselővel, aki a Magyarországról szóló jelentéstervezetet jegyzi. Győri közölte, a kormány számára az Európai Bizottság az uniós szerződés őre, a bizottságnak van joga állást foglalni esetleges jogsértések kérdésében, és adott esetben bíróságra vinni az ügyet. Arra a kérdésre, hogy ezek alapján akkor az EP ajánlásaiból semmit sem hajlandó befogadni a kormány, az államtitkár kitérően válaszolt, mondván a jelentéstervezet a módosítások után még változni fog, és több olyan elem is van benne – a bírák nyugdíjaztatásának ügyét említette példaként –, ahol a kormány már tett lépéseket.

Csalódottan vettük tudomásul, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyták – közölte a jelentéstervezettel kapcsolatban Győri. Példaként kiemelte, hogy a jelentés szövegével ellentétben az új alaptörvényt nem egy hónap alatt, és nem vita nélkül fogadták el, illetve, hogy a dokumentum olyan velencei bizottsági jelentésre hivatkozik, amely még nincs kész. Kifogásolta az államtitkár azt is, hogy ellentétben a jelentés ajánlásaival, az alkotmánybíróság tartalmilag sohasem vizsgálhatta az alkotmányt, vagy annak módosításait. Győri Enikő nehezményezte a növekvő magyarországi romaellenességre és antiszemitizmusra vonatkozó részeket is, mondván a jelentés elhallgatja, hogy a romagyilkosságok az előző kormány alatt történtek, és nem tesz említést a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozásról. (Utóbbiról egyébként így ír a jelentés: „a Magyar Országgyűlés büntetőjogi és polgári jogi jogszabályokat fogadott el a rasszista gyűlöletkeltés és a gyűlöletbeszéd leküzdése érdekében” – a szerk.)

Győri Enikő kitért arra is, a jelentés bár kifogásolja a sarkalatos törvények nagy arányát, de nem tesz említést arról, hogy ez a rendszerváltás hagyománya. Az államtitkár azt is leszögezte: nincs európai sztenderd arra vonatkozólag, hogyan kell kinéznie az alkotmánybíróságoknak, ezért nem érti, milyen alapon döntenek a magyar testületről. Megjegyezte, az uniós tagállamok egyharmadában nincs alkotmánybíróság. Az államtitkár szerint kérdéses, miért tesznek ajánlást a Költségvetési Tanács jogköreivel kapcsolatban, amikor az intézmény a korábbi IMF-megállapodás része volt, és az Európai Bizottság korábban az intézmény megerősítését kérte. Az államtitkár szerint a kormány által kért javítások, módosítások nem kerültek bele a végső tervezetbe.

Az államtitkár bírálta, hogy a Tavares-jelentés „hierarchiát” állít fel az uniós szerződés cikkei között, amikor az alapértékekről szóló második cikket kiemeli, és az annak való megfelelést kéri számon Magyarországról. Érvelése szerint a negyedik cikk, amely az alkotmányos hagyományok és a nemzeti identitás tiszteletéről szól, ugyanolyan értékű. – Az EP ne állítson fel sorrendet a cikkek között – szögezte le. Győri Enikő megkérdőjelezte annak a testületnek a jogi alapját is, amely a jelentéstervezet szerint megállapítaná, hogy a magyar kormány eleget tett az ajánlásban foglaltaknak. Úgy vélekedett, a tervezet szövegében „a jog a politika szolgálóleánya lett”.

Megkeresésünkre a találkozó után Rui Tavares elmondta, amennyire csak teheti, örömmel beépíti a jelentésbe az esetleges ténybeli hibákkal kapcsolatos javításokat. Az ajánlásokról szólva kifejtette, a magyar alkotmányos berendezkedés átalakításának iránya távolodik a második cikkben foglalt alapértékektől, ezt a trendet kellene a magyar kormánynak időben és megfelelő módon megfordítania, hogy elkerülje a második cikk súlyos megsértését (és így elindítható legyen a hetes cikkben foglalt eljárás.) – Ez nem a magyar kormánnyal szembeni különleges követelések listája, hanem közös kötelezettségeinkkel összefüggő általános ajánlások – mondta lapunknak Tavares, hozzátéve, hogy neki most Magyarországról kellett jelentést készítenie, de egyetért azzal, hogy ezeket a többi tagállam esetében is meg kellene vizsgálni. Azt is közölte, az EP és a magyar kormány közti politikai párbeszéd során kell kialakulnia annak, mit jelent a trend „időben és megfelelő módon” történő korrekciója.

A portugál jelentéstevő Győri Enikő a szerződés cikkeinek sorrendiségére vonatkozó bírálatára úgy felelt: maga a szerződés kezeli megalapozásként a második cikket, hiszen több további cikk is hivatkozik rá. Tavares ismét leszögezte, hogy sem gazdasági szankciókat, sem a hetes cikk szavazatmegvonással járó eljárását nem javasolta a jelentéstervezetben.

A portugál EP-képviselő közölte, azt kérte Győri Enikőtől, javítsa és a jövőben ne ismételje meg a kormányzati portálon is megjelent nyilatkozatát, mely szerint Tavares „a kommunista pártból indult”. – Soha nem voltam a kommunista párt tagja, sőt, egyetlen párt tagja sem – mondta a portugál.

Győri Enikő brüsszeli látogatásán egyébként Tavares mellett az alapjogokkal foglalkozó EP-szakbizottság több tagját végiglátogatta. A múlt héten bemutatott jelentéstervezethez jövő hét keddig küldhetnek módosító javaslatokat a bizottsági tagok, s ezután alakul ki majd a jelentéstervezet végleges szövege, amely valamikor majd az EP plenáris ülése elé kerül.