Magyarország állítólagos erdélyi földvásárlási szándéka ugyanolyan megalapozatlan hisztériát gerjesztett Romániában, mint a román bevándorlók állítólagos inváziója Nagy Britanniában - írta az Adevarul csütörtöki számában Ovidiu Nahoi, a lap egyik publicistája.

Az Új hisztéria: jönnek a magyarok című írásban a szerző rámutatott, hogy két dolog szükséges Erdély felvásárlásához. Egyrészt az, hogy eladó legyen, márpedig nem az. Másrészt az kellene, hogy az érdekelt vásárló ezt megengedhesse magának, de Nahoi szerint a magyar gazdaság nem olyan nagy, hogy egy masszív földvásárlási programot finanszírozhasson. (Ez nem teljesen igaz: a !!444!!! kiszámolta, hogy Erdély 20 618 600 000 euróba kerülne úgy, hogy közben az IMF előrejelzése szerint Magyarország GDP-je 2013-ban az IMF előrejelzése szerint 95 854 130 000 euró volt.) Ha Magyarországnak az lenne a szándéka, hogy visszavásárolja, amit az első világháborúban elvesztett, kezdhette volna a városokkal és azok épületeivel: bár semmi sem akadályozta ebben, ezt mégsem tette meg - fejtegeti a szerző.

A cikkíró arra is felhívja a figyelmet, hogy a külföldiek tulajdonában lévő romániai cégek eddig is szabadon vásárolhattak mezőgazdasági területet. A magyarok a negyedik helyen állnak a földterületek birtoklása tekintetében Romániában hat százalékkal, az olaszok, a németek és az arabok után.

Nahoi szerint a brit munkaerőpiac január elsejei megnyitásához hasonlóan Románia is az egyik kötelezettségét teljesíti, amikor lehetővé teszi, hogy külföldiek is földet vásárolhassanak az országban, mert egyik ország sem teheti meg, hogy uniós tagságának csak az előnyeit élvezze, a hátrányok vállalása nélkül. Nahoi szerint a magyar invázióról szóló hisztéria helyett inkább arról kellene beszélni, hogy miért nem készültek fel idejében a földliberalizációra az egymást követő román kormányok, és miért nincs Romániában egy mezőgazdasági hitelezéssel foglalkozó bank. Egy ilyen pénzintézet lehetővé tenné a közepes méretű vállalkozások megerősödését a román mezőgazdaságban, amelyre jelenleg a végletek, az óriásbirtokok és nadrágszíjparcellák a jellemzőek - véli a szerző.

Nahoi azt a lehetőséget is felveti, hogy az ötlettel előhozakodó magyar mezőgazdasági attasénak esetleg az lehetett a szándéka, hogy a két ország közötti kapcsolatok megrontásával segítse a budapesti kormányt a választási küzdelemben. „Ne felejtsük el, hogy a román-magyar megbékélés a stabilitás pilléreinek egyike Európának ebben a régiójában. És nem éri meg ezt aláásni néhány odavetett szóval” – zárta írását az Adevarul publicistája.

Szabó József Andor, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja január elején a Krónikának beszélt arról, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben. Ezt később a Külügyminisztérium a Népszabadság megkeresésére cáfolta, Zákonyi Botond bukaresti nagykövet pedig azt is tagadta, hogy a mezőgazdasági attasé interjút adott volna a Krónikának. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de kormányprogram nincs.