Csak az Európa-gyűlölet közös a mai nácikban
Az európai országokban felbukkant szélsőjobboldali pártokat és szervezeteket szinte minden elválasztja egymástól, de egyesíti őket a közös Európa-ellenesség, az európai demokratikus értékek, a tolerancia elutasítása. Ez volt az üzenete annak a tudományos konferenciának, amelyet a héten tartottak a Közép-európai Egyetemen, a német Friedrich Ebert alapítvány közreműködésével. Az előadásokból, hozzászólásokból kiderült, hogy a különböző neonáci, neonyilas és csak szimplán idegengyűlölő szervezetek alig képesek egymással valamilyen együttműködést, „internacionálét” létrehozni, hiszen a számukra szükséges ellenség nemcsak a maguk kisebbsége, de a szomszéd ország szélsőségese is. Ám abban egyetértenek: gyűlölik az Európai Uniót. Grigorij Meseznikov szlovákiai politológus hosszasan elemezte a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) európai politikai tematikáját a legutóbbi választásokon. A pozsonyi kutató kiemelte: a párt és a még szélsőségesebb Szlovák Közösség kudarcot vallott a legutóbbi választásokon, amikor EU-ellenes, kisebbségellenes, harcosan cigánygyűlölő programmal álltak elő. A szlovákok kiszavazták az SNS-t a parlamentből, amikor az fellépett az eurózóna-tagság és az európai szolidaritás ellen.
Akárcsak Hitler
Gert Weisskirchen, az Erfurti Egyetem professzora a szélsőjobb szervezetek Európa-gyűlölete, a multikulturalizmus elutasítása mellett külön kiemelte a demokrácia-ellenességet. „Háborúban állunk ezzel a rendszerrel” – írta az NPD egyik vezetője a Hamburger Sturm című lapjukban, emlékeztetett. A német kutatót megkérdeztük: mennyire szoros a kapcsolat a tartományi parlamentekben és helyi önkormányzatokban jelen levő Nemzeti Demokrata Párt (NPD) és a tavaly leleplezett zwickaui gyilkosok között? Weisskirchen szerint az NPD-ben vannak ugyan olyan elemek, akik elhatárolódnak a gyilkosságoktól, de létezik egy olyan áramlat, amely erősen szimpatizál ezzel. Őszerinte az extremizmus két útjáról van szó, az egyik a „közvetlen akciókat” preferálja, a másik – miközben megveti és elutasítja a demokráciát – a parlamentarizmus eszközével akarja megszerezni a hatalmat. Akár Hitler? Igen, erősítette meg a professzor, aki szerint is hiba ezeket a szervezeteket újnáciknak nevezni, valódi régi nácik ezek. Nemcsak Hitler-imádatuk bizonyítja ezt (a most parlamentbe jutott görög fasiszták is rendre ünneplik Adolf Hitler születésnapját), de eszméik, gyűlöleteik, szélsőséges antihumánus programjuk, a kisebbségek elutasítása és a fajgyűlölet is felbukkan náluk.
Mi az oka a szélsőséges jobboldal sikerének az egykori államszocialista területeken, mint Kelet-Németország, vagy Magyarország? A professzor véleménye szerint ezekben a társadalmakban az államszocializmus hierarchikus ideológiája uralkodott, s amikor ezt leváltották, nem lépett a helyébe a liberális demokrácia meggyőző víziója. Az eszmei üresség oka szerinte az, hogy a nosztalgia lesz uralkodóvá, és régi ideológiák visszatérnek. A fekete-fehér sablonok különösen vonzóak az átalakuló társadalmakban, ráadásul ezeket kiemelten sújtja a munkanélküliség, az egzisztenciális bizonytalanság is. Megjelennek a bevándorlók, mint gazdasági konkurencia, az idegen kultúrák, mint elutasítható elemek. Erős a vágy a tekintélyelvű modellek után. Az új demokráciák gyengesége, a demokratikus pártok elitjének züllöttsége is táptalaja a nácizmus feléledésének – mondta a professzor lapunknak. Weisskirchen előadásában azt mondta, a demokratikus államnak fel kell minden törvényes eszközt használnia az agresszív szélsőjobboldali csoportok ellen.
Ki szavazott a görög nácikra?
A Reuters szerint senki sem hajlandó beismerni a görög utcákon, hogy vasárnap, az Arany hajnal náci pártra szavazott. Pedig Nikolaosz Mihaloliakosz pártja több mint hat százalékkal parlamenti párt lett. A horogkeresztre emlékeztető jelképpel megjelenő szervezet az ismeretlenségből bukkant fel. Sokak szerint a szegénynegyedekben "mai Robin Hood" szerepben jelentek meg a párt kigyúrt, fekete trikós, borotvált fejű bakancsosai, azzal, hogy megvédik a lakókat a bevándorlóktól és a bűnözőktől.