Csak a szervezetlenség fékezi a kínai hadsereget
Bár a vaskos, rengeteg számot és térképet tartalmazó kötet leginkább védelmi szakértők és politikai döntéshozók számára „kötelező olvasmány Mint minden évben, ezúttal is a brit és nemzetközi sajtó rendkívüli érdeklődése kísérte a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet Katonai egyensúly (Military Balance) címet viselő jelentésének bemutatását. Az intézet igazgatója, John Chipman tájékoztatója bevezetőjében azt mondta, idén a a katonai egyensúly eltolódása a leginkább szembeszökő motívum.
A stratégiai szakértő elmondta, Nagy-Britanniában kiderült, hogy a komoly szigorítások korlátozni fogják a szigetország képességét Európán kívüli katonai tevékenység végzésére. Az Egyesült Államok katonai költségvetése változatlanul hatalmas, mégis Robert Gates nemzetvédelmi miniszter jelentős megtakarításokat és a hatékonyság javítását sürgeti a Pentagontól és a fegyveres erőktől, hogy erősíteni lehessen az afganisztáni hadműveleteket. Mindeközben a Perzsa-öbölben, Ázsia Csendes-óceáni térségében és Dél-Amerikában látványosan nő a katonai költségvetés, így az amerikai és európai hadiipar egyre jobban rá van szorulva az ezekből a régiókból érkező megrendelésekre.
Kína rendkívüli lendülettel fejleszti védelmi képességét, de az IISS szakértői szerint továbbra is „regionális érdeklődést tanúsító regionális hatalom”, amely a Tajvannal történő újraegyesülést kész akár katonai erővel is biztosítani. A 2010-es 7,5 százalékos védelmi költségvetési növekedést idén ismét kétszámjegyű, 12,7 százalékos emelkedés követi, de a technológiai szakadék áthidalását „jelentős strukturális gyengeségek” lassítják.
A sajtótájékoztatón a legtöbb kérdés az elmúlt hetek közel-keleti és észak-afrikai fejleményeire vonatkozott. Sok szó esett az esetleges líbiai légtérzár bevezetéséről. Ezzel kapcsolatban a stratégiai kutatóintézet munkatársainak az a véleménye, hogy annak korlátozott hatása lenne Moammer Kadhafinak a lázadó katonák és polgári személyek elleni offenzívájára. Úgy tűnik, csekélyebb veszélyt jelent, hogy az Kadhafihoz hű erők harci repülőgépeket vesznek igénybe, mint hogy támadó helikopterekat vetnek be. Utóbbiakat nehezebb észlelni, így könnyebben ki is tudják kerülni a repülési tilalmat. Ben Barry nyugalmazott brit dandártábornok úgy látja, hogy az Kadhafi ellenőrzése alatt álló erők rosszul vannak felszerelve, irányítva és fokozatosan gyengül az önbizalmuk is. Minél inkább elhúzódik a konfliktus, annál inkább növeli támadó képességét az ellenállás, így nagyobb eséllyel okoznak „fájdalmat” a szankciók is. Ahhoz „nem fér kétség”, hogy a Nyugat elég támadó harci géppel rendelkezik a légtérzár megvalósításához. Nem világos még, hogy nem lenne-e szükség erősítésre az Afganisztánban szolgáló, illetve a kalóztámadások elhárítására Kelet-Afrikába vezényelt erőktől.