Csak a jég a biztos a szibériai légikatasztrófában
Továbbra is találgatja a nyomozóhatóság, hogy miért maradt el annak a repülőgépnek a jégmentesítő kezelése, amely a múlt héten Tyumenyből indulva zuhant le néhány perccel a felszállás után, 31 ember halálát okozva. Csak annyi tűnik biztosnak, hogy a tragédiát a gép felületén képződött jégréteg okozta. A UTair orosz légitársaság ATR-72/200-as típusú gépe kétszáz méter magasságból zuhant le, kettétört és kigyulladt. A tragédiát 12 ember élte túl, állapotuk stabil. (Egyikük személyazonossága csak hétfőn tisztázódott, miután kiderült: véletlenül egy másik, a balesetben elhunyt személy neve alatt kezelték az egyik sérültet. Erre csak akkor derült fény, amikor a balesetet valójában túlélt férfi nevén őrzött holttestet a rokonok nem tudták azonosítani.)
Az orosz lapok az információk alapján először arra gyanakodtak, hogy a tyumenyi repülőtér technikai személyzete lophatta el az 500 liter folyadék nagy részét – csupán száz litert felhasználva a gépre a forma kedvéért – hogy a többit feketén értékesítsék az autósoknak fagyállóként. Később felmerült, hogy a hasznon esetleg a pilótával osztozhattak, aki a Komszomolszkaja Pravda korábbi cikke szerint aláírta a kezelést igazoló papírt. Az aláírás tényét később a nyomozás cáfolta. Eszerint tehát a pilóta valóban elutasította a kezelést, aminek igénylése az ő hatáskörébe tartozik.
– Ez a fickó azt hiszi, hogy halhatatlan? Ezt kérdeztük egymástól, amikor szóltak nekünk, hogy nem kell lekennünk a gépet – mondta a Komszomolszkaja Pravda szerint a nyomozóknak a repülőtér technikai személyzetének egy tagja. A Kommerszant napilap szerint a 27 éves pilóta a cég spórolási politikája miatt állt el a kezeléstől. A művelet összesen 30 ezer rubelbe, mintegy 210 ezer forintba került volna. Az érintett UTair orosz légitársaságnál elismerték, valóban kapnak prémiumot a gazdaságos repülésért, de a spórolás nem vonatkozik a biztonsághoz szükséges műveletekre.
A legújabb feltételezést az NTV dobta be hétfőn: a tévétársaság szerint a Szurgutnyeftyegaz igazgatótanácsának gépen utazó tagja sürgethette a pilótákat az indulásra. (Nyikolaj Medvegyev a balesetben szintén életét vesztette.) A járat menetrend szerint indult, a kezelés szakértők szerint 5-35 percet vesz igénybe. Az olajtársaság igazgatótanácsi tagja azért is érezhette feljogosítva magát az utasítás osztogatására, mert a vállalat – amely két éven át birtokolta a Mol ötödét is – az UTair főrészvényese. Az SZNG-nél képtelenségnek tartották, hogy Medvegyev bármilyen utasítást adott volna a gép indítására vonatkozóan. Erre sem joga, sem személyes indoka nem volt.
Az orosz légiközlekedést ismerők szerint a UTair nem tartozik a "legspórolósabb" társaságok közé. Általános probléma azonban a légiszállítók felületes hatósági ellenőrzése. A szabályozás indokolatlanul utalja a pilóták hatáskörébe többek között a jégtelenítés szükségességének megítélését is. A baleset után a kezelést minden gép számára kötelezővé tették minden légitársaság számára.
A balesetet szenvedett ATR-72/200-as típusú francia gyártmányú gép külföldi tragédiáit is az eljegesedés okozta. Egyes országokban meg is tiltották a járatok használatát északi területeken. Oroszországban a típus egyetlen gépe sem szállhat fel április folyamán. Ez azonban nem vonatkozik a modernizált ATR-72/500-as gépekre.
