A Gázai övezetben már 127 halálos áldozata van annak a hadműveletnek, a Protective Edge-nek, amelyet az izraeli hadsereg (IDF) indított el válaszul a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász rakétáira. Asraf al-Kidra, a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője szerint szombaton tizennégyen Beit Lahijában haltak meg, ahol egy megváltozott munkaképességű nők számára fenntartott otthont ért légicsapás. Egy gázavárosi támadásban – írja ezzel párhuzamosan a Maan palesztin hírügynökség – hatan vesztették életüket, köztük Iszmaíl Haníje volt miniszterelnöknek, a Hamász jelenlegi politikai kabinetvezetőjének két unokaöccse is.

A légicsapások miatt Gázából kezdenek menekülni a külföldiek. Az izraeli hatóságokhoz az elmúlt napokban 800 kilépési kérelem futott be, többek között amerikai, román, svéd, norvég, török és ausztrál állampolgároktól.

Eközben az IDF arról tett bejelentést, hogy Gázából szombaton 36 rakétát lőttek ki a zsidó állam területére. Közülük az izraeli légvédelmi erőknek kettőt sikerült leszedniük, tizenkilenc az övezettől keletre fekvő Eskolban csapódott a földbe. Arról, hogy bármelyik okozott volna sérüléseket, nem érkeztek hírek, de Netivotban az egyik rakéta eltalált egy házat, amelynek a lakóit sokk miatt kórházba vitték.

A háborúvá fajuló konfliktus miatt az izraeli–palesztin viszony kezd visszatérni a nemzetközi diplomácia homlokterébe. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szerint Izraelnek joga van megvédenie magát a Hamász rakétáival szemben, de szívesen közvetítene a két fél közötti esetleges tűzszüneti tárgyalásokon. A civil áldozatok nagy száma már senkinek nem tetszik, akkor sem, ha a Hamász nyíltan kéri a gázaiakat, hogy viselkedjenek élő pajzsként, amikor érkeznek az izraeli légierő vadászgépei. Az Arab Liga külügyminiszterei hétfőn Kairóban ülnek össze megbeszélni, mivel lehetne Izraelt rávenni a tűzszünetre.

Ez aligha fog játszi könnyedséggel menni. Az izraeli politikusok Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel az élen legalábbis azt ígérik, hogy a nemzetközi nyomásgyakorlási kísérletek ellenére a Protective Edge mindaddig folytatódik, amíg Gázából rakéták indulnak el Izrael felé. Bár az IDF már készen áll a szárazföldi offenzívára is, nagy kérdés – feszegeti kommentárjában a Háárec – hogy nem csak hangzatos kardcsörtetésről van-e szó, amely után Netanjahu így vagy úgy, de végül mégiscsak leül tárgyalni a tűzszünetről. A leszámolás a Hamásszal és a szélsőséges palesztin szervezet mögötti infrastruktúrával hetekbe, ha nem hónapokba telhet, a jelenlegi izraeli kormány pedig nem úgy néz ki, mint amelyik egészben kibírná ezt – írja Amosz Harel, az izraeli lap szerkesztője, ismert katonai és biztonságpolitikai szakértő. A belső feszültségekről sokat elárul, hogy Avigdor Lieberman külügyminiszter pártja, a szélsőjobboldali Jiszrael Beiteinu a közte és Netanjahu között kialakult nézetkülönbségek miatt kilépett a kormányzó Likuddal alkotott pártszövetségből.

A Hamász eközben folyamatosan pokollal fenyegetőzik, és nyíltan szeretné politikai előnyre – a világ minden muzulmánjának a támogatására – váltani, hogy a konfliktusban szombaton először izraeli találat ért egy gázai mecsetet, az al-Farúkot, amelyben az IDF szerint a palesztin szélsőségesek rakétákat rejtettek el. „A Hamász szisztematikusan kihasználja a gázai palesztinokat, lakóövezetek és mecsetek közelében építi ki az állásait, amivel újra bizonyítja, hogy az emberélet számára semmit nem ér" – mondta erről Peter Lerner IDF-szóvivő.

Pénteken több nyugati fővárosban is tüntettek az IDF gázai hadművelete ellen. Londonban több ezer, Párizsban mintegy száz ember vonult az izraeli nagykövetség elé. Oslóban a parlament előtt ezrek követelték, hogy véget érjen az erőszak.