Harc nélkül nem adná a náciktól szerzett műkincseket

Cornelius Gurlitt ragaszkodik ahhoz, hogy a közel másfélmilliárd eurót érő gyűjtemény az övé.

Állítása szerint „megtartja” a műkincseit meg Cornelius Gurlitt, az a nyolcvanéves német férfi, akinek másfél éve a lakásán egy hatalmas, több mint 1400 festményből álló gyűjteményt találtak, benne Picasso, Chagall, Dix és Matisse eddig nem ismert képeivel. Gurlitt erről a Spiegel riporterének beszélt, ragaszkodva ahhoz, hogy az apja, Hildebrandt legálisan szerezte a festményeket, amelyeket ő harc nélkül feladni márpedig nem fog.

A Spiegel három napot tölthetett el a szívproblémákkal küzdő férfival, aki azt mondta, reméli, hogy az ügyre lesz megoldás, ő legalábbis bizonyítani tudja, hogy nem csalt adót és nem is sikkasztott. Az elutasítás még sokba kerülhet neki, az ügyet eredetileg megszellőztető Focus szerint ugyanis a berlini kancellári hivatal és a bajor igazságszolgáltatás azt szeretné elérni, hogy Gurlitt lemondjon az 590 kép tulajdonjogáról. Ennek a fejében férfi ellen nem emelnének vádat, és lezárják az ügyet.

Gurlitt rejtőzködött azóta, hogy a Focus néhány hete megszellőztette a műkincsfogás történetét, vagyis hogy másfél év megfigyelés után egy tavaly februári házkutatáskor mire bukkantak nála. Azóta a müncheni lakás előtt gyakorlatilag járőrszolgálatban váltják egymást a riporterek. A körülötte csapott felhajtást Gurlitt kevéssé érti. „Nem én vagyok Boris Becker. Mit akarnak?” – fogadta a Spiegel szerint a hirtelen támadt érdeklődést.

Hildebrand Gurlitt a húszas és a harmincas években rengeteg képet vett a német államtól, főleg a náci hatalomátvétel után. Ezek olyan művészek képei voltak, akiket a rezsim „degeneráltnak” tartott. A képeket a nácik az eredeti tulajdonosoktól elrabolták, elkobozták vagy kikényszerített adásvétellel szerezték meg. 21 bekeretezett és 1285 keret nélküli képről van szó; a gyűjteményt most ismeretlen helyen őrzik.

Bár a képek tavaly februárban kerültek elő, a német hatóságok csak a Focus cikke után, november elején közöltek részleteket az ügyről. Azt, hogy másfél éven át titokban tartották, több szervezet, köztük a Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta, Berlin pedig a nemzetközi felháborodás miatt úgy döntött, hogy bevonja a nyilvánosságot a képek származásnak megállapításába. A jövő héten az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján közlik 590 olyan alkotásnak a fényképét, amelyről információkat várnak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.