Kőkemény antikommunista politikájával jelentősen hozzájárult a vasfüggöny lehullásához, Kelet-Közép-Európában azonban eddig csak Budapesten állítottak neki szobrot. A magyar fővárosban hamarosan azonban már két köztéri műalkotás tiszteleg Ronald Reagan emléke előtt. A 2006 szeptembere óta a Városligetben álló mellszobor után most az USA negyvenedik elnökét realista módon ábrázoló, egész alakos szobrot avatnak a Belvárosban. Méghozzá az V. kerületi Szabadság tér és Zoltán utca sarkán – szemben az Egyesült Államok nagykövetségével.

A 10-12 millió forintból készülő, a többi között adományokból finanszírozott szobor környékét is átnevezik. Úgy tudjuk, a terület a június utolsó napjaiban esedékes avatóünnepséget követően Ronald Reagan tér elnevezést kapja.

Máté István csongrádi szobrászművész alkotásának avatására a tervek szerint Budapestre jön Condoleezza Rice. A volt amerikai külügyminiszterrel együtt számos szenátort és kongresszusi képviselőt is várnak Washingtonból. – Rice asszony a Magyar Reagan Bizottság meghívásának tesz eleget – mondta lapunknak Semjén Zsolt, a testület elnöke.

A KDNP elnöke szerint a fősodorhoz tartozó politika erők között - Magyarországon és a kelet-közép-európai térségben egyaránt – konszenzus uralkodik a filmszínészből lett konzervatív politikus megítélésében. – A Városligeti szoborral nincs semmi probléma, de úgy gondoltuk, Reagan megérdemel egy sokkal reprezentatívabbat – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Amerikai elnökök közül eddig George Washingtonnak állítottak köztéri szobrot Budapesten, ahol a viszont a 32. elnökről, Franklin Delano Rooseveltről elnevezett teret a fideszes városvezetés – sok vitát kiváltó döntéssel – most nevezi át.  

Semjén megítélése szerint a kelet-európai rendszerváltásokban három ember játszott fő szerepet. Spirituálisan a néhai II. János Pál pápa, a politikusok közül Reagan, valamint Mihail Gorbacsov. A volt szovjet pártfőtitkár ugyanis józan módon belátta, hogy nincs más választása: el kell engednie a térséget.

– A szoboravatás gesztus magyar részről. Az eseményre érkező magas szintű amerikai delegáció azt jelzi, mindkét fél érdekelt a magas szintű párbeszéd fenntartásában, a kapcsolatok további elmélyítésében – mondta lapunknak Szabó Marcel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-, és Államtudományi Karának tanszékvezetője, a Magyar Reagan Bizottság titkára. A testület az idén két tudományos konferenciát is szervezett az 1911-ben született és 2004-ben elhunyt republikánus elnökről, a hazai Reagan-kultusz elindítása Zwack Péter nevéhez fűződik. A volt washingtoni nagykövet és a még Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzat közösen finanszírozta 2006-ban a Városligeti szoborállítást. Veres Gábor szobrászművész alkotásának avatásán ott volt April Foley, az USA akkori budapesti nagykövete. A magyar kormányt Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár képviselte. A szoborállítást hivatalosan az akkori fővárosi MDF-frakció javasolta. Demszky azért is támogatta az ügyet, mert 1983-ban Reagan elnök levele mentette meg attól, hogy rendszerellenes tevékenységért a Kádár-rezsim lecsukassa.

Semjén a KDNP „Reagan-vonalát” a többi között azzal magyarázta, hogy az 1981 januárja és 1989 januárja között hivatalban volt elnök az emberi jogok iránti elkötelezettségét keresztényi meggyőződéséből vezette le. Szintén összekötő kapocs a 2003-ban elhunyt Varga László. A néhai kereszténydemokrata politikus az 1948-as kommunista hatalomátvétel után az Egyesült Államokba emigrált. Amerikában ügyvédként számos emigráns szervezetben vállalt szerepet és kapcsolatban állt Reagannel is, aki elnökként kíméletlen fegyverkezési versenybe hajszolta az általa a Gonosz birodalmának nevezett egykori Szovjetuniót.