A legújabb törvénytervezet, amely a külföldi kormányoktól segített civil szervezeteket érintené, már nem az első próbálkozás az ilyen NGO-k tevékenységének állami ellenőrzésére vagy korlátozására, az ötlet többször felmerült az utóbbi idők izraeli politikájában. Szóba került már az ilyen pénzek komoly megadóztatásának lehetősége is, törvény azonban végül nem született erről.

A mostani javaslat idáig nem megy el, azt írná elő, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek bevételeik több mint felét külföldi közpénzekből kapják, minden írásbeli és szóbeli megnyilatkozásuk során jelezniük kell, hogy ez a helyzet és azt is meg kell mondaniuk, pontosan melyik országokból finanszírozzák őket. Továbbá az izraeli parlamentben kis névtáblát kell viselniük annak a szervezetnek a nevével, amelynek dolgoznak, épp úgy, mint a különböző lobbiérdekek képviselőinek. Az előírások áthágásáért pénzbüntetés járna.

A tervezet támogatói – és beterjesztője, Ayelet Shaked igazságügy-miniszter, a Zsidó Otthon nevű kormánypárt képviselője – arra hivatkoznak, hogy átláthatóvá kell tenni, melyik vélemény mögött milyen érdekek állnak, mivel a politikailag tevékeny, jellemzően emberi jogi kérdésekben elkötelezett civil szervezetek külföldi pénzügyi támogatása beavatkozás Izrael belügyeibe, veszélyezteti szuverenitását.

Ezen túl támadás a demokrácia ellen is, hiszen kívülről akarja megváltoztatni az izraeli közéletet és a legitim módon megválasztott kormány elleni fellépést. Shaked igazságügy-miniszter egy ízben a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos ENSZ-vizsgálatot hozta fel példának, amely szerint Izrael is elkövethetett háborús bűncselekményeket. Ennek elkészültében civil szervezetek is közreműködtek, például a Hallgatás megtörése nevű kezdeményezés. A sokat támadott szervezet a Ciszjordániában szolgált katonák anonim vallomásait gyűjti össze, célkitűzése szerint azért, hogy szembesítse az izraeli társadalmat a megszállás elhallgatott tapasztalataival.

Shaked egyik frakciótársa szerint a törvénynek az lesz a haszna, hogy „véget vet a szélsőbaloldali civil szervezetek felforgató tevékenységének”. Ugyanakkor az NGO-k már most is kötelesek nyilvánosságra hozni, elérhetővé tenni ezeket az adatokat. Erre hivatkozva állítja azt az ellenzék és számos sajtókommentár, hogy az új szabályozás nem az átláthatóságot, csak a megbélyegzést szolgálja, hogy idegen érdekek szószólóinak állítsák be a kormányzati intézkedések kritikusait.

A javaslat az ellenzéki pártok szerint azért is egyoldalú, mert csak a kormányzati segítséget monitorozná, a magánadományokat nem, holott, mint egy baloldali képviselő megjegyezte, Izraelben a jobboldali politikusok a legnagyobb külföldi adománygyűjtők, az ország politikai életét igen tekintélyes mértékű külföldi magántőke befolyásolja.

A szóban forgó külföldi kormányok továbbá nem kis részben Izrael szövetségesei, az Egyesült Államok és európai országok, akik, jegyzi meg a Yedioth Aharonoth nevű angol nyelvű izraeli újság online felülete, kulturális és oktatási intézményeket is támogatnak Izraelben, és még a hadsereget is. A velük fennálló szövetségesi viszony pedig éppen a közös értékrenden, így az emberi jogok tiszteletén alapul, így a civil szervezetek tevékenysége csak elősegíti az ország érdekeit, stabilizálja helyét ebben a szövetségi rendszerben.

Isaac Herzog, az ellenzék vezetője szerint a javaslat veszélyezteti a gondolat szabadságát és Izrael nemzetközi imidzsét, az ország ellenségei hálásak lesznek érte. Az Európai Unió szintén aggodalmának adott hangot, úgy vélték, hogy Izraelnek meg kéne maradnia minden tekintetben a demokratikus államok közösségében.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a tervezet valamilyen formában törvénnyé válik, a vékonyka többséggel rendelkező kormánykoalíción kívül ugyanis mögötte áll még Netanjahu egykori külügyminisztere, Avigdor Liberman markánsan jobboldali pártja, az Izrael, a hazánk képviselőcsoportja is.