Ciprus így az ötödik eurózóna-tagállam, amely segítségre szorul, főképp a görög gazdaságnak való kitettsége miatt. Volt olyan német politikus, aki máris megkérdőjelezte, hogy Nicosia el tudja-e látni elnökségi feladatait, de Brüsszel szerint a ciprusi adminisztráció jól felkészült. A spanyol El País viszont arra figyelmeztet, hogy a szigetért már Oroszország és Kína is vetélkedik, így jobb, ha Európa nyitva tartja a szemét: a ciprusi bankbetétek  egynegyede és a befektetések egyharmada orosz kézben van, Kínával pedig épp márciusban állapodtak meg egy 4 ezer négyzetméteres kínai áruelosztó központról.

Athénnak jó hír, hogy hajlandó lenne enyhíteni a görög mentőcsomag bizonyos feltételein az Európai Központi Bank - derült ki Jörg Asmussennek, az EKB igazgatósági tagjának a Kathimerini című görög lapban megjelent  interjújából. A német szakértő azonban kiemelte: a program célja továbbra is a görög gazdaság versenyképessé tétele, és ezen nem változtatnak. Mint ahogyan abban sem lát mozgásteret, hogy a görög kormánynak több időt adjanak - Athén két évet kért - a megszorítások bevezetésére. Apróbb változtatásokról azonban lehet szó.

Semmilyen európai változtatást nem néz viszont jó szemmel David Cameron brit miniszterelnök: mint a Sunday Telegraphban  írja, nem több, hanem kevesebb Európa kell, és szükség esetén Nagy-Britannia és az unió kapcsolatáról népszavazást kell rendezni. Ez már egy ideje része a brit politikai közbeszédnek. William Hague külügyminiszter szerint célszerű megvárni, hogy milyen irányba fejlődik tovább Európa, és ennek fényében kiírni a referendumot -ám ez nyilván nem a következő hónapok kérdése.