Rohamrendőrök sorfala választotta el szombaton Iránban azokat a tüntetőket, akik Haszán Róháni államfő érkezésére vonultak ki a teheráni repülőtérre. A tüntetők nagy része üdvrivalgással fogadta a 68. ENSZ-közgyűlésről hazatérő Róhánit azokért a gesztusokért, amelyeket az Egyesült Államok felé tett, és azért a történelmi telefonbeszélgetésért, amelyet Barack Obama amerikai elnökkel folytatott, de a Mehrabad repülőtérre kimentek azok a konzervatívok is, akiknek nem tetszik ez az enyhülés. Ők a „Halál Amerikára!”, „Halál Izraelre!”  szlogennel cipőket és tojásokat dobtak a hazatérő elnök és a kísérete felé. Cipőt vágni valakihez az iszlám világban rendkívül sértő gesztusnak számít.

A New York Times helyszíni becslése szerint az államfőt támogató tüntetők 200-300-an, a konzervatívok mintegy hatvanan vonultak ki. Róháni üdvözlésre emelete a kkarját, miközben a konvoja elhajtott a teheráni elnöki rezidencia felé. Az ILNA hivatalos hírügynökség szerint érkezése után Ali Akbar Velajati, a perzsa köztársaság legfőbb vezetőjének, Ali Khamnei ajatollahnak a főtanácsadója is fogadta az államfőt.

A New York-i ENSZ-közgyűlésen Washington és Teherán egyaránt jelezte, hogy hajlandó tárgyalni a másik féllel, Róháni pedig fél éven belül megállapodást akar a vitatott célú atomprog5ramról – vagyis azt, hogy az ENSZ és az Egyesült Államok lazítson a perzsa országgal ellen életbe léptetett szankciókon. Ezek kezdik a szakadék szélére taszítani az iráni gazdaságot; amikor a mérsékelt-pragmatikus Róhánit júliusban elnökké választották, az egyik első ígérete az volt, hogy megállapodásra törekszik az atomprogram ügyben. A nyugati vádak szerint Irán atomfegyvert akar fejleszteni, ezért dúsít urán, Teherán viszont azt állítja, hogy a program polgári célokat, többek között a növekvő áramigény kielégítését szolgálja. Ehhez ragaszkodik Róháni is, csak ő az elődjéhez, az Amerika-ellenes és holokauszttagadó kirohanásairól ismert Mahmúd Ahmadinezsádhoz képest hallhatóan békülékeny hangot üt meg.

Bár azt sokan várták sokan várták, hogy egy közös ebédre vagy egy kézfogásra futja majd közöttük, az iráni elnök New Yorkban végül nem találkozott Obamával. Történelmi pillanat azonban így is akadt, az amerikai elnök ugyanis pénteken telefonon felhívta Róhánit egy beszélgetésre. Közvetlen kapcsolatfelvételre a két ország eln9öke között az iszlám forradalom, 1979 óta nem volt példa. Róháni elmondása szerint a beszélgetést Obama kezdeményezte, és Obama éppen akkor kapta el őt, amikor a kíséretével éppen a repülőtér felé tartott New Yorkban. A Fehér Ház Irán ENSZ-nagykövetét hívta fel, aki egy autóban ült Róhánival. beszélgetés főleg az iráni atomprogramról szólt.

Az ENSZ-közgyűlés margóján volt egyébként amerikai-iráni csúcs, egy John Kerry külügyminiszter és az iráni diplomácia első embere, Mohammad Dzsavad Zarif vezette küldöttség ült le egy asztalhoz. Kerry a szintén történelmi találkozó után elégedettségének adott hangot a Teherán részéről tapasztalt új, pozitív hangvétellel kapcsolatban, jelezte viszont, hogy egy ilyen találkozó önmagában nem oszlatta szét az iráni atomprogram céljával kapcsolatos aggályokat. Ezt szerinte a Teheránnak csak konkrét lépésekkel sikerül majd elérnie. Zarif a maga részéről „nagyon pozitívnak” nevezte a csúcsot.

A találkozó előtt Irán megállapodott a P5+1 csoportba tömörült nagyhatalmakkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), hogy egy éven belül tető alá hozzák az egyezményt Irán nukleáris programjáról. A felek képviselői legközelebb október 15-én és 16-án, Genfben találkoznak majd.

A történelmi nyitástól egyébként nem csak az iráni konzervatívok, de az Egyesült Államokban sincs mindenki elragadtatva. Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a héten, Róháni közgyűlésbeli beszéde után úgy fogalmazott, „ahogy ezt ékes középnyugati stílusban mondják”, az iráni mosolyoffenzíva, az atomprogramról szóló tárgyalási készség, nos, az csak egy „lócitrom”.