A jelentés szerint az amerikai Wright-Patterson légibázison 1995 novemberében zajló megbeszélések Slobodan Milosevic szerb, Alija Izetbegovic bosnyák és Franjo Tudjman horvát vezető között nagyon nehezek voltak, a hangulat folyamatosan ingadozott a háború folytatatását előrevetítő fesztültségtől, a gyakori hangoskodásoktól és az összetűzésektől egészen a viccekig, valamint a közösen elköltött vacsorákig.

Kerrick a tárgyalások megkezdését úgy írta le, mint a régi barátságok felélesztését a volt Jugoszlávia vezetői között. A maratoni megbeszéléseken azonban "hamarosan az alkotmányról, a választásokról és a területi felosztásról kezdtek tárgyalni. A felek elkezdtek egymással beszélni, és a hangulat javult. A vacsora során Alija Izetbegovic és Slobodan Milosevic vicceket is mesélt" - írta Kerrick, aki szerint a területi felosztásról szóló tárgyalások voltak a legnehezebbek, mert mindegyik fél el akarta húzni ezt a folyamatot.

Kerrick szerint a bosnyákok már a területfelosztásról szóló első javaslatot is ellenezték, és ahogy a megbeszélések folytatódtak, egyre inkább A Keresztapa című film jutott Kerrick eszébe - áll a jelentésben. "Hatórás maratoni vitát folytattak a térképről, és ez olyan volt, mint A Keresztapa című film, amikor don Slobo és a boszniai szerbek, valamint don Izi és küldöttei tárgyalnak egymással" - jelentette 1995-ben Donald Kerrick.

Norman Schindler, a CIA igazgatóhelyettese 1996. október 27-én azt írta, hogy a daytoni békeszerződés teljes alkalmazása, vagyis hogy a háború előttihez hasonló többnemzetiségű Bosznia-Hercegovinát hozzanak létre, ahol a muszlimok, a szerbek és a horvátok egymás mellett élnek, nem lehetséges.

A Nezavisne Novine című boszniai lap szintén ismerteti a CIA-jelentéseket. Szerintük Schindler feljegyzése más érdekességeket is tartalmaz, például azt, hogy a horvátoknak is külön területet (entitást) kell biztosítani. "Létre lehetne hozni egy tartósan multietnikus államot, ha a szerbeknek, a horvátoknak és a bosnyákoknak különválasztott entitásaik lennének" - áll a dokumentumban.

A CIA jelentése kitér arra is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és a Milosevic Jugoszláviája közötti megosztottság a nemzetközi közösség számára "rendkívüli lehetőséget biztosít".

"A boszniai szerbek lehet, hogy azt hiszik, egyesülhetnek Szerbiával, de a vezetőik közötti megosztottság kizárja ennek lehetőségét, legalább is a belátható jövőn belül, és megnöveli a boszniai központi hatalmakkal való együttműködés lehetőségét, legalább is eleinte egy kicsit" - foglalja össze a jelentés.

A dokumentum szerint Richard Holbrooke amerikai diplomata 1996. júliusi látogatása után Radovan Karadzic boszniai szerb elnök nem jelent meg többé a nyilvánosság előtt, és nem szerepelt a médiában. A jelentésben az áll: azért volt szükség erre a lépésre, hogy kizárjanak a közéletből minden olyan személyt, aki összefüggésbe hozható bármilyen háborús bűnnel. A Nezavisne Novine viszont arról is beszámol, hogy a fellelhető dokumentumok egyikében sincs bizonyíték arra, hogy bárki is büntetlenséget ígért volna Karadzicnak, ha visszavonul, mint ahogyan azt a volt boszniai szerb vezető állította, amikor a hágai Nemzetközi Törvényszék elé került.