Sir Malcolm Rifkind volt brit külügyminiszter, az alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a bizottság azokra a részletekre kíváncsi, amelyek az amerikai szenátus által a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vallatási módszereiről összeállított, minap ismertetett jelentésből brit kérésre kimaradhattak.

A Downing Street a szenátusi jelentés nyilvánosságra hozása után elismerte, hogy a brit kormány "módosításokat kért" a jelentésben. Arról, hogy e kérés pontosan mire vonatkozott, a brit miniszterelnöki hivatal illetékese nem tért ki. A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint azonban Nagy-Britannia "intenzíven lobbizott" Washingtonban a világszerte felzúdulást keltő szenátusi jelentés ismertetése előtt, hogy legalább a jelentés rövidített, nyilvános összefoglalójából maradjon ki a brit külső hírszerzés (MI6) és az elhárítás (MI5) szerepe a terrorgyanúsítottak vallatásában.

A nyilvános változatban egyetlen szó sem esik az MI6 és az MI5 szerepéről, sőt az Indiai-óceán közepén fekvő, brit fennhatóságú Diego García szigetéről sem, amelyről pedig évek óta köztudott - ezt az előző brit kormány is elismerte -, hogy ott terrorgyanúsítottakat titokban fogságba szállító amerikai repülőgépek szálltak le.

Rifkind a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: az általa vezetett alsóházi bizottság a szenátusi jelentés nyilvános összefoglalójából esetleg "kiszerkesztett" részletek átadását kérte az Egyesült Államoktól, mert szeretne egyértelmű képet kapni arról, hogy voltak-e ebben a változatban olyan - végül kihagyott - utalások, amelyek a kínvallatásokban játszott brit szerepről szolgálnak részletekkel.

Hozzátette: ha brit hírszerzési illetékesek jelen voltak terrorgyanúsítottak kínvallatásán - ahogy azt több egykori gyanúsított egybehangzóan állítja -, akkor e brit illetékesek bűnrészesek ezekben a kínzásokban. Sir Malcolm szerint ez "az alapvető brit normákat sértené".

Rifkind szerint ha az ő bizottságának valamely vizsgálati jelentéséből próbálna a brit miniszterelnök "kiszerkeszteni" potenciálisan kínos részleteket, "azt elutasítanánk, sőt hatalmas és nyilvános felhajtást csinálnánk az ügyből".

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint a Scotland Yard tanúként már kihallgatta Jack Straw-t, a Munkáspárt vezette előző brit kormány volt külügyminiszterét egy líbiai terrorgyanúsított - az azóta megdöntött Kadhafi-rezsim egyik fő ellenzéki aktivistája, Abdel-Hakim Belhadzs - ügyében, akit terhes feleségével együtt még 2004-ben vettek őrizetbe Thaiföldön a CIA ügynökei, és Diego Garcíán át visszaszállították Líbiába, ahol mindkettőjüket kínvallatásnak vetették alá. Belhadzs jogi képviselői szerint a brit közreműködést Jack Straw személyesen hagyta jóvá.

A brit lap értesülése szerint a Scotland Yard elküldte az ügy aktáit az angol-walesi ügyészi hivatalnak, és jövőre születhet döntés az esetleges vádemelésről. Az MI5 akkoriban meg volt győződve arról, hogy a Belhadzs vezette ellenzéki milícia szoros kapcsolatban állt az al-Kaida terrorhálózattal. Belhadzs a líbiai fordulat után az átmeneti tripoli vezetés katonai tanácsának elnöke lett.

A CIA kínvallatásaiban játszott esetleges brit szerepről kér részletes információkat Washingtontól a londoni parlament illetékes bizottsága.
Sir Malcolm Rifkind volt brit külügyminiszter, az alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a bizottság azokra a részletekre kíváncsi, amelyek az amerikai szenátus által a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vallatási módszereiről összeállított, minap ismertetett jelentésből brit kérésre kimaradhattak.

A Downing Street a szenátusi jelentés nyilvánosságra hozása után elismerte, hogy a brit kormány "módosításokat kért" a jelentésben. Arról, hogy e kérés pontosan mire vonatkozott, a brit miniszterelnöki hivatal illetékese nem tért ki. A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint azonban Nagy-Britannia "intenzíven lobbizott" Washingtonban a világszerte felzúdulást keltő szenátusi jelentés ismertetése előtt, hogy legalább a jelentés rövidített, nyilvános összefoglalójából maradjon ki a brit külső hírszerzés (MI6) és az elhárítás (MI5) szerepe a terrorgyanúsítottak vallatásában.

A nyilvános változatban egyetlen szó sem esik az MI6 és az MI5 szerepéről, sőt az Indiai-óceán közepén fekvő, brit fennhatóságú Diego García szigetéről sem, amelyről pedig évek óta köztudott - ezt az előző brit kormány is elismerte -, hogy ott terrorgyanúsítottakat titokban fogságba szállító amerikai repülőgépek szálltak le.

Rifkind a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: az általa vezetett alsóházi bizottság a szenátusi jelentés nyilvános összefoglalójából esetleg "kiszerkesztett" részletek átadását kérte az Egyesült Államoktól, mert szeretne egyértelmű képet kapni arról, hogy voltak-e ebben a változatban olyan - végül kihagyott - utalások, amelyek a kínvallatásokban játszott brit szerepről szolgálnak részletekkel.

Hozzátette: ha brit hírszerzési illetékesek jelen voltak terrorgyanúsítottak kínvallatásán - ahogy azt több egykori gyanúsított egybehangzóan állítja -, akkor e brit illetékesek bűnrészesek ezekben a kínzásokban. Sir Malcolm szerint ez "az alapvető brit normákat sértené".

Rifkind szerint ha az ő bizottságának valamely vizsgálati jelentéséből próbálna a brit miniszterelnök "kiszerkeszteni" potenciálisan kínos részleteket, "azt elutasítanánk, sőt hatalmas és nyilvános felhajtást csinálnánk az ügyből".

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint a Scotland Yard tanúként már kihallgatta Jack Straw-t, a Munkáspárt vezette előző brit kormány volt külügyminiszterét egy líbiai terrorgyanúsított - az azóta megdöntött Kadhafi-rezsim egyik fő ellenzéki aktivistája, Abdel-Hakim Belhadzs - ügyében, akit terhes feleségével együtt még 2004-ben vettek őrizetbe Thaiföldön a CIA ügynökei, és Diego Garcíán át visszaszállították Líbiába, ahol mindkettőjüket kínvallatásnak vetették alá. Belhadzs jogi képviselői szerint a brit közreműködést Jack Straw személyesen hagyta jóvá.

A brit lap értesülése szerint a Scotland Yard elküldte az ügy aktáit az angol-walesi ügyészi hivatalnak, és jövőre születhet döntés az esetleges vádemelésről. Az MI5 akkoriban meg volt győződve arról, hogy a Belhadzs vezette ellenzéki milícia szoros kapcsolatban állt az al-Kaida terrorhálózattal. Belhadzs a líbiai fordulat után az átmeneti tripoli vezetés katonai tanácsának elnöke lett - írja a Híradó.