A pert azt követően halasztották el, hogy a  bíró a védelem alkotmányossági aggályainak helyt adott, amelyeket az ügyvéd azzal az indokkal nyújtott be, hogy a bűntettek óta túl hosszú idő telt el, vagyis azok elévültnek tekinthetők. Ezért a védelem kérte a bíróságot, hogy vizsgálja meg alkotmányjogi szempontból, lefolytatható-e a per.

A bíróság ezt indokoltnak tartotta, és a kérdés megvizsgálását a semmítőszékhez küldte, amely viszont úgy döntött: nem kéri ki az alkotmánytanács állásfoglalását, hanem engedélyezi a per folytatását.

Először kell egy volt francia köztársasági elnöknek büntetőbíróság előtt felelnie: az összevont perben vizsgált, két hasonló jellegű ügy Chiracnak még az elnökséget megelőző párizsi főpolgármesteri időszakára (1977-1995) nyúlik vissza. A vád szerint a városházán fiktív állásokat hoztak létre a jelenleg kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jogelődje, a Chirac által alapított és akkoriban általa irányított Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű jobboldali párt munkatársainak a részére.

A volt elnököt azzal gyanúsítják: összesen 28 esetben engedélyezte, hogy a párthoz közel álló személyek színlelt szerződések alapján az önkormányzati büdzséből kapjanak fizetést. A húsz évvel ezelőtti, már bizonyított ügyekben a 78 éves politikus felelősségét érintően csak négy évvel ezelőtti leköszönése után indulhatott vizsgálat, addig ugyanis köztársasági elnökként mentelmi jogot élvezett. Azóta viszont több interjúban is tagadta a vádakat, és azt állította, a vitatott munkahelyekre szükség volt a városháza alapvető működéséhez.

Chirac az ellene felhozott vádpontokban tíz év szabadságvesztésre és 150 ezer eurós pénzbüntetésre ítélhető. Az ügy érdekessége egyébként, hogy az egyik legnagyobb felperes, a párizsi önkormányzat - miután az exelnök és a kormánypárt tavaly szeptemberben 2,2 millió eurós kártérítést fizetett a városházának - visszalépett a pertől. A vádemelést vizsgálóbírók kezdeményezték az ügyészség ellenvetése dacára. Miután a vádhatóság már a per megkezdése előtt Chirac felmentését javasolta, a vádat gyakorlatilag magánszemélyeknek és egy korrupcióellenes egyesületnek kell bebizonyítania a bíróság előtt.