Az összevont perben vizsgált, két hasonló jellegű ügy Chiracnak még az elnökséget megelőző párizsi főpolgármesteri időszakára (1977-1995) nyúlik vissza: a feltételezések szerint a városházán létrehozott fiktív állásokon keresztül jutattak közpénzeket a Chirac által alapított és akkoriban általa irányított Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű jobboldali párt munkatársainak. Az ügyészség szerint nem állapítható meg, hogy a munkahelyek nem voltak valósak.

A vádemelést vizsgálóbírók kezdeményezték a vádhatóság ellenvetése dacára, ezért a vádat gyakorlatilag magánszemélyeknek és egy korrupcióellenes egyesületnek kell bebizonyítania a bíróság előtt.

A memóriavesztéssel járó, súlyos neurológiai problémái miatt a volt államfő nem képes részt venni a szeptember 23-i tartó perben. A bíróság azonban úgy döntött, hogy távollétében is lefolytatja az eljárást.

Chiracot azzal gyanúsítják: összesen 28 esetben engedélyezte, hogy a párthoz közel álló személyek színlelt  
szerződések alapján az önkormányzati büdzséből kapjanak fizetést. A húsz évvel ezelőtti, más peres eljárásokban már bizonyított ügyekben a 78 éves politikus felelősségét érintően csak négy évvel ezelőtti leköszönése után indulhatott vizsgálat, addig ugyanis köztársasági elnökként mentelmi jogot élvezett. Azóta viszont több interjúban is tagadta a vádakat, és azt állította, a vitatott munkahelyekre szükség volt a városháza alapvető működéséhez.

Az ügy érdekessége, hogy az egyik legnagyobb felperes, a párizsi önkormányzat - miután az exelnök és a kormánypárt tavaly szeptemberben 2,2 millió eurós kártérítést fizetett a városházának - visszalépett a pertől. Chirac az ellene felhozott vádpontokban tíz év szabadságvesztésre és 150 ezer eurós pénzbüntetésre ítélhető.