Az elmúlt hónapokban Obama-ellenes televíziós nyilatkozataival jelentkező politikus most irányváltásával kelt feltűnést: új célpontja egykori főnöke, George W. Bush. A fecsegős memoárműfajért eddig nem éppen rajongó Cheney a jelek szerint kedvet kapott hozzá, hogy maga is kitálaljon. A The Washington Post forrásai szerint az exalelnök úgy véli: lejárt a titoktartási kötelezettség „jogvesztő határideje”.

– Akkor is támogattam az elnököt, és nem léptem a nyilvánosság elé, amikor olyan döntést hozott, amellyel nem értettem egyet. Most viszont már nem vagyunk hivatalban. Erősek az érzéseim azzal kapcsolatban, ami történt. Nem látok rá semmi okot, hogy ne fejtsem ki e véleményeket – idézi hivatalos életrajzírója a kérlelhetetlen keményvonalassága miatt az amerikai politika Darth Vaderének is nevezett Cheney-t. – Az elnök második mandátuma idején Cheney úgy érezte, Bush eltávolodik tőle. Olyasfajta függetlenséget mutatott, amire ő nem volt felkészülve – fogalmaz egy további, a memoár előkészületeibe bevont résztvevő.

John Hannah volt alelnöki nemzetbiztonsági tanácsadó szerint exfőnöke továbbra is attól fél: valamely ellenséges állam atomfegyverhez jut, és azt terroristák kezére adja. A készülő emlékiratokból pedig az a kép rajzolódik ki: Cheney szerint Bush elpuhult a végére, engedett – az Obama-érában már fogalmi szinten is átértékelt – „terror elleni háborúból”. Hivatali ideje végnapjaiban levette Észak-Koreát a „haramiaállamok” listájáról, kongresszusi jóváhagyást kért a belföldi telefonlehallgatásokhoz, és leállította a terroristatevékenységgel gyanúsítottak vallatását a vízbefullasztás határát súroló, ma már kínzásnak tartott módszerrel.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy Cheney-t komoly személyes sérelmek is fűtik az elnökkel szemben. Ilyen Donald Rumsfeld védelmi miniszter 2006 végi menesztésének ügye. Ő Cheney főnöke és mentora is volt a 70-es években, a Ford-adminisztrációban, és az alelnök feltűnően kiállt Rumsfeld mellett az iraki háború egyik fő értelmi szerzője lemondatását követően.

Cheney másik fő sérelme, hogy Bush a januári távozása előtt nem részesítette elnöki amnesztiában az alelnök egykori jobbkezét, az eskü alatti hamis tanúvallomásért és az igazságszolgáltatás akadályozásáért elítélt Lewis „Scooter” Libby-t. Libby minden bizonnyal főnökét védte pedig a Bush-éra egyik legkínosabb botrányában, amelynek során „az elnök emberei” szerepet játszottak Valerie Plame CIA-ügynök dekonspirálásában – mégpedig férje, Joseph Wilson nagykövet elleni bosszúból. Utóbbi ugyanis az iraki invázió megindítása után egy véleménycikkben kifejtette: a Bush-adminisztráció manipulálta a hírszerzést, hogy eltúlozza az iraki veszélyt.