Célkeresztben a feszület
„Az ateizmus a tantermekbe is benyomult” – írja Maria R. Sahuquillo a madridi El Paísban annak kapcsán, hogy Valladolid városában a bíróság három év után elsőfokon igazat adott annak az apának, aki kifogásolta, hogy lánya iskolájában feszület függ a falakon. Kasztília parlamentjének szocialista frakciója nyomban követelte, hogy a tartomány összes közintézményéből távolítsák el a keresztet, pedig, mint alább olvasható, a Szocialista Párt e téren feltűnő óvatosságot mutat. A tartományi szocialista frakció közleménye szerint azonban csak a kereszt eltávolításával „védhetők meg a nem katolikus hitű családok jogai”.
A valladolidi bíróság az alkotmánynak az állam világi jellegéről szóló passzusaira hivatkozik. Az ítélet indoklása az alkotmánybíróság határozataira is utal, amelyek kimondták, hogy az állam egyetlen polgárában sem kelthet olyan érzést, mintha másvalakihez felekezeti hovatartozása miatt közelebb állna. Az alkotmány 1978-tól hatályos, mégis ez az első ilyen bírói ítélet, és még ez sem jogerős. Azért akadnak hasonló példák, például Andalúziában, ahol a helyi ombudsman azt sürgette, hogy ha csak egy ember kéri is, távolítsák el a közintézményekből a vallási jelképeket. Aragóniában pedig a tartományi oktatásügyi tanácsos hivatala tett közzé rendelkezést arról, hogy a tanintézményekben „ne legyenek felekezeti jellegű berendezések”.
Az egyház vezetői a türelmetlenség jelét látják ezekben a fejleményekben. Mint a barcelonai La Vanguardia beszámol róla, Carlos Amigo bíboros, sevillai érsek annak a véleményének adott hangot, hogy „nem segíti elő az együttélést, ha egy kultúránkban oly mélyen gyökerező jelképet, mint amilyen a feszület, gyökerestől kitépnek. Az a lényeg, hogy a valladolidi gyerekeket mindenfajta vallási jelkép tiszteletére neveljék.”
A kasztíliai tartományi vezetés fellebbezésre készül. Elnöke, Juan Vicente Herrera úgy nyilatkozott, hogy nem „tudja osztani az elsőfokú ítéletnek azt a részét, amely szerint egy vallásos jelkép, például a feszület jelenléte támadás lenne a szabadságjogok ellen”. Megemlítette, hogy a kormány tagjai a feszület előtt teszik le hivatali esküjüket a király kezébe (ha kívánják, eközben kezüket a Bibliára tehetik).
A baloldali római La Repubblicában Alessandro Oppes úgy véli, hogy a valladolidi eset láncreakciót indíthat el Spanyolországban. Az alkotmány elfogadása után harminc évvel azért lehet még mindig jelen a feszület az állami intézményekben, mert a szocialisták kétértelmű magatartást tanúsítanak. A Szocialista Párt júliusi kongresszusán elhatározta, hogy szorgalmazni fogja a vallási jelképek eltávolítását a közintézményekből. Csakhogy amikor nem sokkal később ezt tartalmazó képviselői indítvány került a parlament elé, a szocialisták a jobboldallal együtt nemmel szavaztak.
Az olasz kommentátor szerint alighanem Zapatero miniszterelnök váltott váratlanul irányt, mert megelégelte, hogy immár négy éve szakadatlan polémia zajlik pártja és a katolikus egyház között (elsősorban az abortusz engedélyezése és az egyneműek házasságának bevezetése miatt).
A legutóbbi eset azonban feltüzelte a feszület ellenfeleit, és nem kétséges, hogy ezután tömegével indulnak majd a valladolidihoz hasonló perek.
