A moszkvai nemzetközi üzleti negyed látképe. Mennyire fényes a jövő? Valery Melnikov / AFP

Jonathan Todd szerint a tagországoknak határozniuk kell arról, hogy mit akarnak, a közösség végrehajtó testületének pedig ezt hivatalos formába kell öntenie.

A tagállamok képviselői csütörtökön megvitatták az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében egyebek között megfosztanák az állami többségű orosz bankokat attól a lehetőségtől, hogy forráshoz jussanak az európai tőkepiacokon. Az európai befektetőknek ugyanis megtiltanák, hogy ilyen pénzintézetek kötvényeiből vagy részvényeiből vásároljanak.

Az intézkedés sújtaná az egyik legnagyobb európai bankot, a Magyarországon is érdekelt Szberbankot és a paksi atomerőmű-bővítési szerződés orosz hitelügynökét, a Vnyesekonombankot (VEB) is. Ugyanakkor – mint a Reuters jelentéséből kiderül – a korlátozás nem vonatkozna az orosz állampapírokra, és a tervezett fegyverembargó is csak a még meg nem kötött szerződéseket érintené, vagyis nem akadályozná annak a 2011-ben aláírt megállapodásnak a teljesítését, amelynek értelmében Franciaország két Mistral típusú helikopterhordozó hajót szállít Oroszországnak. Szóba került olyan energetikai technológiák tilalma is, amelyek a mélytengeri és a sarkvidéki olaj- és gázkitermeléshez, valamint a palagáztartalékok kiaknázásához szükségesek.

A gyors intézkedések mellett van a német kancellár is – idézte a Reuters a berlini kormány egyik szóvivőjét. Németország szerint – ha nem változik Moszkva magatartása – július végéig kellene az orosz gazdaság konkrét ágazatait is sújtó büntetőintézkedéseket életbe léptetni, de időben korlátozni kellene a hatályukat, hogy legyen lehetőség a viszony normalizálására. Olaszország további, orosz állampolgárokat és cégeket érintő szankciókat is javasol – jelentette be Federica Mogherini külügyminiszter, akit korábban oroszbarátsággal vádoltak a litvánok.

A szankciók nagy csapást mérhetnek az orosz gazdaságra, súlyosbítják az amúgy is várható recessziót – vélik elemzők. A brüsszeli bizottság értékelése szerint pedig a korlátozások növelik a piaci bizonytalanságot Oroszországban, ami valószínűleg hatással lesz az üzleti légkörre, és felgyorsítja a tőkeelvándorlást is.

Az orosz elnök közeli ismerősének tartott és neki máig rendszeresen tanácsokat adó volt orosz pénzügyminiszter, Alekszej Kudrin ugyancsak figyelmeztetett arra, hogy már az eddigi nyugati szankciók is egyszázalékos GDP-visszaesést okozhatnak Oroszországnak, a hivatalos Moszkva képviselői azonban nyilatkozataikban igyekeznek csökkenteni az EU által kilátásba helyezett intézkedések jelentőségét. A Kreml egyik gazdasági tanácsadója, Andrej Belouszov szerint nem lesz makrogazdasági hatásuk a korlátozásoknak, és az év végéig továbbra is lehetséges a GDP egyszázalékos növekedése. Gyenyisz Manturov kereskedelmi miniszter pedig azt mondta, hogy „ha egy piac bezárul, megnyílik egy másik", és mindaz, ami most történik Oroszországgal, apróság azokhoz a korlátozásokhoz képest, amelyek a szovjet korszakban voltak érvényben.

Annak egyelőre nincs nyoma, hogy Moszkva a fenyegetések hatására aktívabban próbálna hatni a kelet-ukrajnai szakadárokra. Azt a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács szóvivője által hangoztatott vádat mindenesetre visszautasították, amely szerint szerdán orosz területről orosz rakétával lőhették le az ukrán légierő két vadászgépét. A moszkvai védelmi tárca közleménye szerint a kijevi nyilatkozat félre akarja vezetni a közvéleményt, és el akarja terelni a figyelmet a malajziai utasszállító tragédiájáról.

Oroszország egyébként kész közreműködni a rakétatalálat miatt a múlt csütörtökön lezuhant Boeing-777-es szerencsétlenségének kivizsgálásában, és néhány szakértője már be is kapcsolódott a munkába – mondta a Kuala Lumpur-i orosz nagykövet. Miután a gép lelövésével vádolt lázadók egyik vezetője szerdán elismerte, csütörtökön a BBC-nek nyilatkozva Alekszandr Borodaj, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „miniszterelnöke" tagadta, hogy a felkelőknek lett volna a maláj gép megsemmisítésére alkalmas BUK rakétájuk.

Eközben hírszerzési forrásokra hivatkozva Marie Harf amerikai külügyi szóvivő Washingtonban azt mondta, hogy az orosz tüzérség a határon át ukrán katonai állásokat lőtt. „Új bizonyítékunk van arra, hogy az oroszok nehezebb és erősebb, több rakéta indítására alkalmas állásokat szándékoznak szállítani az ukrajnai szakadár erőknek, és bizonyítékunk van arra is, hogy Oroszország orosz területről tüzérséggel támad ukrán katonai állásokat" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a maláj utasszállító múlt csütörtöki lelövése óta sem szünetelnek az Ukrajnába tartó orosz fegyverszállítások.

Csütörtökön a szerencsétlenségnek további áldozatait – összesen 51, holttesteket és emberi maradványokat tartalmazó koporsót – szállították az ukrajnai Harkovból Hollandiába. Ausztráliából hamarosan rendőrök érkezhetnek Kelet-Ukrajnába a katasztrófa helyszínének biztosítására – Tony Abbott miniszterelnök bejelentette, hogy Canberra ötven egyenruhást küldött ebből a célból Európába. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) képviselői pedig azt közölték, hogy jó állapotban van a lezuhant utasszállító hangrögzítő fekete doboza. Így rövidesen kiderülhet, milyen beszélgetéseket folytattak a lezuhant gép pilótái a légi irányítással.