Ceausescu a magyarok miatt utálta meg Európát
Az elmúlt évtizedek politikai eseményeit felelevenítő sorozatában a befolyásos bukaresti napilap Románia és az Európai Unió – pontosabban annak egyik előzménye, a Közös Piac – kapcsolatával foglalkozik. A hatvanas években, míg a Nyugat méltányolta Románia Moszkvától távolságot tartó politikáját, addig Nicolae Ceausescu is kedvező nyilatkozatokat tett a kontinens integrációjáról. Ez azonban később alapvetően megváltozott – írja az Adevarul bukaresti napilap.
A pozitív nyilatkozatok persze nem azt jelentik, hogy Ceausescu akár egyetlen percre is magáévá tette volna a Nyugat által követett politikai elveket és gazdasági gyakorlatot.
Ez gyorsan ki is derült azután, hogy Brüsszel figyelme más államok felé fordult. A cikk korabeli sajtódokumentumokat idéz, melyek egyértelműsítik: Ceausescuban elvakult dühöt váltott ki a G7-ek döntése, hogy a gazdasági és politikai reformokat komoly kölcsönökkel támogatják Lengyelországban és Magyarországon.
Ez fordulópontot jelentett Ceausescu egész mentalitásában, ezt követően már ki is mondta azt, amit addig csak gondolt, vagyis, hogy az Európai Unió eleve halvaszületett ötlet, hisz egyetlen valamirevaló állam sem fogja feladni nemzeti szuverenitását és integritását, cserébe a nyitott határokért.
Ennek tudatában ma már komikusan hat Ceausescu egyik volt külügyminiszterének, Ştefan Andreinak az az, egyébként abszurd kijelentése a kilencvenes évek elején, amelyben egykori gazdáját az Európai Unió úttörőjeként aposztrofálta, egyszerűen azért, mert a volt szocialista táborból valóban ő volt az első – 1967-ben –, aki kapcsolatokat létesített a Közös Piaccal.
Forrás: globusz.net
