Castro: áldozat volt a kubai atomválság
A szocialista táborért hozott áldozatként fogadta el Kuba 1962-ben a szovjet atomrakéták telepítését - erről beszélt Fidel Castro kubai vezető az ország tudósai előtt a keddi kubai sajtó beszámolója szerint.
„Nem akartunk itt rakétákat vagy szovjet támaszpontot. Jobban érdekelt bennünket az országról kialakuló kép. Egy szovjet támaszpont rontotta a forradalom képét, a térségre gyakorolt hatását" - mondta hétfőn a 84 éves volt kubai elnök, aki 1962 októberében az atomháború küszöbére sodorta a világot a rakéták befogadásával. „Miért fogadtuk mégis el? Nagyon nehéz volt. De az internacionalizmus forgott kockán (...) ha azt reméltük, hogy a szocialista tábor áldozatot hoz és harcol értünk, nekünk is vállalnunk kellett, hogy áldozatot hozunk érte" - mondta a kubai forradalom atyja, aki az atomháború veszélyeit vitatta meg kubai tudósokkal. Köztük volt fia, Fidelito is, aki fizikus - írta a Cubadebate.cu hivatalos honlap.
Fidel Castro, aki az írásnak szenteli idejét, amióta négy éve egészségügyi okokból visszavonult a nagypolitikából, az elmúlt másfél hónapban többször is mutatkozott a nyilvánosság előtt Havannában, s óvta az Egyesült Államot és Izraelt egy Irán elleni atomháborútól. Fidel, aki 2006. július 31-én mondott le az elnökségről öccse, Raúl javára, az 1962. októberi rakétaválság utolsó még élő főszereplője.
Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár annak idején beleegyezett végül, hogy kivonják a rakétákat Kubáról. Cserébe John F. Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy nem rohanja le Kubát, és kivonják az amerikai rakétákat Törökországból. Fidel nagyon rosszul fogadta a hírt, Hruscsov ugyanis vele nem konzultált a megállapodásról. Castro azt követelte, hogy vonják vissza a szigetország ellen nyolc hónappal korábban elrendelt embargót, és zárják be a guantánamói amerikai támaszpontot.
