Evo Morales bolíviai elnök hétfőn az Egyesült Államokba utazott, ahol Jimmy Carterrel találkozott az atlantai Plainsban lévő házában. A volt amerikai elnököt arra kérte, hogy személyesen járjon közbe Bolívia tengeri kijárata érdekében. A bolíviai hivatalos hírügynökség szerint Carter támogatásáról biztosította a bolíviai igényt, egyúttal reményét fejezte ki, hogy az amerikai és más kormányok is készek lesznek hozzájárulni egy békés megoldás létrejöttéhez.

Carter szerint a Bolívia tengeri kijáratáról Chilével folyó vita mellett számításba kell venni a csendes-óceáni háború végeztével Chile és Peru közötti 1929-ben létrejött megállapodást is, miszerint Chile nem adhat át „harmadik országnak” területet abból a részből, amely korábban perui felségterületnek számított.

Bolívia az 1879-1884 közötti csendes óceáni háborúban veszítette el mintegy 400 kilométer hosszú tengerparti szakaszát, a Puna de Atacama néven ismert részben sivatagos több mint 100 ezer négyzetkilométernyi területet.

A hétvégén a bolíviai kormány visszavonta kérelmét, hogy az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) júniusban Guatemalában tartandó közgyűlésén tűzzék napirendre Bolívia csendes óceáni tengeri kijáratának ügyét. A visszalépést La Paz most azzal indokolta, hogy időközben már a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult a Chilével szembeni igényével. Valójában 130 éve eredménytelenül kéri Bolívia a tengeri kijáratot Chilétől a Csendes-óceánhoz. Az 1904-ben kötött megállapodás pedig kilátásba helyezte, hogy Bolívia nemzetközi döntőbírósághoz fordulhat az ügyben. Az AÁSZ 1979-től tizenegy alkalommal foglalt állást, így határozatban nevezte a földrész érdekének, hogy megoldás szülessen Bolívia igényének kielégítésére. Chile 1983-ban fogadta el, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást, beleértve, hogy Bolívia szuverenitása alá kerülhet a tengeri kijárat. Ám mindeddig nem jött létre megoldás a két fél között.