Carter találkozott Castróékkal
Az amerikai kommentárok azt emelik ki Jimmy Carter volt elnök (1977-1981) szerdán befejeződött három napos havannai magánlátogatásáról, hogy végül üres kézzel tért haza, mert nem tudta elérni a 15 évre ítélt Alan Gross elengedését. De ezt naivitás lett volna várni, hiszen Carter maga közölte, hogy a kubai állam, mint meghívó fél jó előre jelezte, hogy erről nem lehet szó.
A 86 éves Carter ezúttal is bizonyította, hogy ügyes tárgyalófél. Egy ízben, 2002-ben már járt Havannában, akkor is levette lábáról kubai házigazdáit. Most is ez történt. Hat órán át tanácskozott Raúl Castro államfővel, egy órát vizitelt – mint maga fogalmazott – „személyes barátjánál”, a 84 éves Fidel Castrónál. Találkozott Jaime Ortega havannai érsekkel, akinek kiemelkedő érdemei vannak abban, hogy Kuba az utóbbi hónapokban mintegy száz politikai foglyot szabadon engedett, köztük a 75-ök csoportjaként elítélt másként gondolkodók valamennyi, még rács mögötti tagját.
Találkozott Carter a kubai ellenzékiekkel is, így szabadult politikai foglyokkal, a hozzátartozókból alakult Asszonyok fehérben csoport képviselőivel, miként a világszerte ismert Yoani Sanchez blogistával is. Meglátogathatta Alan Grosst is, akit Havannában március elején ítéltek 15 évre börtönre, mert az amerikai külügyminisztériumhoz tartozó USAID megbízásából műholdas távközlési eszközöket adott át, amerikai sajtóértesülések szerint valószínűleg a kubai zsidó közösségnek. Carter havannai sajtóértekezletén közölte, hogy Grosst jó hangulatban találta, olyan emberként, aki kitart ártatlansága mellett. A volt elnök hozzátette, ő is így látja az ügyet, mármint hogy „ártatlan bármiféle bűntényben”, s reméli, végül felső döntésre megbocsátanak neki és elengedik humanitárius alapon.
De Carter kielégítette a havannai elvárásokat is azzal, hogy szintén találkozott az Egyesült Államokban immár 12 éve bebörtönzött öt kubai hozzátartozóival. Az ötöket kémkedés vádjával ítéltek el, ám Havanna szerint igazságtalanul, mert nem ártottak az USA belbiztonságának. Vétkük - ami Kubában hőstettnek számít -, hogy a floridai Castro-ellenes csoportok terrorista terveit próbálták kifürkészni, s arról jelentéseket hazaküldeni. Carter a nemzetközi sajtóértekezletén kijelentette: “Úgy vélem, nincs értelme az öt kubai fogva tartásának, amivel kapcsolatban kétségek voltak az amerikai bíróságokon, miként a különféle emberi jogi szervezetek részéről is. Most, hogy már 12 évet letöltöttek börtönben, remélem, hogy a közeljövőben szabadulhatnak, s visszatérhetnek otthonaikba”. Az AP tudósítója azt firtatta, van-e lehetőség cserealkura a Gross- és a kubai ötök ügyének összekapcsolásával, amire Carter azzal válaszolt, hogy útjának nem volt célja egy ilyen alku koordinálása.
A volt elnök egyébként mind a sajtóértekezletén, mint a kubai állami televíziónak adott hosszú interjújában állást foglalt a két ország közti kapcsolatok javítása, így a Kuba elleni amerikai blokád, köztük az amerikai állampolgárok kubai utazását korlátozó intézkedések megszüntetése mellett. Közölte, hogy találkozott a Havannába akkreditált nagykövetek egy csoportjával is, akik szintén szót emeltek amiatt, hogy az amerikai pénzügyi átutalási intézkedések nagyban nehezítik életüket, munkájukat, s ezt az üzenetet is továbbítja majd Barack Obama elnöknek. Ugyancsak hangsúlyozta, ideje, hogy Washington törölje Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.
Nem érdektelen említeni azt sem, hogy Carter látogatására néhány héttel a Kubai Kommunista Párt kongresszusa előtt került sor, amelytől jelentős gazdasági nyitás várható. A volt amerikai elnök közölte, hogy üdvözli a körvonalazódó változásokat. Elárulta, hogy hallott arról, mintegy nyolcmillió hozzászólás érkezett a gazdasági tervekhez, amelyek nagy részét a havannai vezetés be is iktatja módosításként a készülő törvénytervezetekbe. Ám őszintén hozzátette, minthogy nem ismeri pontosan sem az eredeti, sem a módosított irányelveket, azokat nem tudja minősíteni sem.
Mindehhez annyi tehető hozzá, hogy a Granma szerdai számában közölte: a jövőben a bankok hitelt nyújthatnak mezőgazdasági magánszemélyeknek és szövetkezeteknek is munkaeszközök, vetőmagok, stb. vásárlására. Ugyancsak tervezik, hogy a bankok kölcsönökkel segíthetik azokat az induláshoz, akik az állami leépítések következtében magánvállalkozókká válnak. Raúl Castro államfő korábban az mondta, hogy az állami szektorban foglalkoztatottak egyötöde, azaz legalább egymillióan feleslegesek. A pártkongresszusnak lesz a feladata ennek levezetésének pontosítása.
