Carter a 30 éves Aijalon Mahli Gomest próbálja meg hazavinni. A bostoni férfit áprilisban ítélték 8 évi szabadságvesztésre, három hónappal azután, hogy elfogták, amikor kínai oldalról átlépte az észak-koreai határt. Az észak-koreai sajtó beszámolója szerint Gomes júliusban megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Az amerikai külügyminisztérium augusztusban négyfős tárgyalócsoportot küldött Phenjanba, amelynek azonban nem sikerült elérnie, hogy a foglyot elengedjék.

A volt elnök, akit valószínűleg a felesége és a lánya is  elkísér Észak-Koreába, hangsúlyozottan magánjellegű küldetésre megy, hasonlóan ahhoz, ahogy azt tavaly augusztusban egy másik volt elnök, Bill Clinton tette, akinek két televíziós riporternőt sikerült kiszabadítania. Laura Linget és Euna Lee-t, akik szintén Kína felől jutottak be az országba, több évi kényszermunkára ítélték.

Korábban két aktív demokrata politikus, John Kerry szenátor, volt elnökjelölt és Bill Richardson új-mexikói kormányzó ajánlotta fel, hogy Gomes ügyében Phenjanba utazik. Az Obama kormányzat, a Kim Dzsong Il rendszerével szemben bevezetett szigorú szankciók kezdeményezője szempontjából azonban kézenfekvőbb, ha a  "civil" Carter vállalja el a feladatot. Washington hivatalosan semmilyen formában nem vesz részt az utazás előkészítésében.

Carternek van már gyakorlata az Észak-Koreával folytatott krízistárgyalásokban. 1994-ben, egy sokat bírált küldetés keretében Kim Dzsong Il apját, Kim Ir Szent sikerült rávennie arra, hogy elálljon a jongbjoni erőműben elhasznált nukleáris üzemanyag plutóniummá alakításától. Ellenkező esetre az akkor hivatalban lévő Clinton-kormányzat ENSZ-szankciók foganatosítását helyezte kilátásba. Bírálói szerint Carter akkor önfejűen cselekedett és messze túllépte azt a felhatalmazást, amit Washington adott a számára.