Cameron ezt követően pekingi egyetemistáknak tartott előadásában egyebek mellett a politikai reformról, demokráciáról és az emberi és politikai jogok előmozdításáról is beszélt. Hu Csin-tao kínai elnök - a Hszinhua hírügynökség beszámolója szerint - elismeréssel szólt arról, hogy Cameron elkötelezett támogatója a két ország közti kapcsolatok megerősítésének, s kifejezte meggyőződését, hogy kétszáz év legfiatalabb brit kormányfőjének miniszterelnöksége idején tovább fog fejlődni a kínai-brit együttműködés.

David Cameron elsősorban gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat jött ápolni Kínába, ezért is hozta magával minden idők legnagyobb - ötvenfős - üzleti delegációját és négy miniszterét. Sajtóértesülések szerint a mostani vizit alkalmával mintegy 2,7 milliárd dollár értékű szerződés aláírására került sor.

Cameron a Peking Egyetem hallgatói előtt tartott előadásában egyebek mellett kijelentette: Kína felemelkedése nem veszélyt jelent, hanem lehetőséget, de az országnak van még teendője a szellemi tulajdonjogok védelme területén, valutája árfolyamát rugalmasabbá kellene tennie, s úgy vélte, a belső fogyasztás növelése jótékony hatással lenne a globális gazdaságra. Cameron szerint Kínának kulcsszerepe van abban, hogy megelőzzék Irán atomfegyverhez jutását.

A brit kormányfő szerint a politikai nyitás Kína számára hasznos lenne, s a politikai reformot a stabilitás zálogaként említette. Beszélt az országában alkalmazott jogi kontrollról és a törvényességről és a szabad médiáról. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy fontos, még ha olykor kritikus is és kellemetlen helyzetbe hozza a kormányt. A brit média széles körben idézte előre, még elhangzása előtt a beszédet jelezvén, hogy Cameron burkolt, helyenként nyílt üzenete, kiállása a nyugati demokrácia mellett, a kínai társadalmi berendezkedés, joggyakorlat kritikája.

Barack Obama amerikai elnök épp egy éve sanghaji diákok előtt mondott beszédébe rendkívül hasonló elemeket épített és az internet szabadságának fontosságát is hangsúlyozta. Bill Clinton amerikai elnök 1998. júniusi - ugyancsak a Peking Egyetemen elmondott - beszédét még a Kínai Központi Televízió is élőben közvetítette, benne a demokráciáról, az emberi jogok egyetemlegességéről és szabadságról szóló üzenetekkel.

Clinton, Obama és most Cameron szavai sem szándékukat, sem tartalmukat tekintve nem lepték meg a kínai vendéglátókat: a politikai vezetést és az egyetemi hallgatóságot. Mindannyiszor bebizonyosodott: a megszólítottaknak valamennyi felvetésre, összehasonlításra, nyílt, vagy burkolt kritikára van válaszuk, s szükség szerint az udvariasság és a diplomácia szabályainak megfelelően azt ismertetik is. A kínaiak azt is tudják, hogy a hazai, tehát adott esetben amerikai és brit közvélemény számára, tehát belpolitikai okokból fontos, hogy politikusuk kiálljon az ő normájuk szerinti értékrend mellett.