Ekkora összeget nehéz érzékeltetni, de a The Daily Telegraph mindjárt segített: szerinte a hirtelen kiderült hátralékból hatvanezer ápolónőt lehetne felvenni. A kötelezettség minden egyes brit családra évente extra 65 font terhet ró a már eddig befizetett 525 fonton felül.

A brüsszeli sajtótájékoztatón Cameron elfogadhatatlannak nevezte az európai követelést Christian Hartmann / Reuters

David Cameron kormányfő meg sem próbálta véka alá rejteni felháborodását, a brüsszeli csúcstalálkozót követő sajtóértekezletén lángoló vörös arccal megfogadta, hogy nem utalja át határidőre a pótlólagos hozzájárulást. Amúgy is elfogadhatatlannak tartja az eljárást az egyik legtöbbet befizető tagországgal szemben.

Az unió iránt ellentmondásos érzelmeket tápláló konzervatív sajtó, így a Daily Express benyomása szerint a szervezet szinte szándékosan hozta nehéz helyzetbe a miniszterelnököt a november 20-i rochesteri pótválasztás előtt, ahol a Függetlenségi Párt (UKIP) rövid időn belül a második parlamenti mandátumához juthat. Friss közvélemény-kutatások szerint a Konzervatív Pártból nemrég kilépett, most a UKIP színeiben induló Mark Reckless 13 pontos előnyre tett szert a kampányban.

A toryk dolgát nehezíti, hogy Brüsszel csak a csúcstalálkozó előtt avatta be Cameront a készülő „csapásba”. Igaz, mint kiderült, George Osborne-t már néhány nappal korábban értesítette az EU, de az információ érthetetlen módon nem jutott el a pénzügyminiszteri rezidenciából, a Downing Street 11.-ből a szomszédos 10. szám alá. A hétvége ellenére több brit politikus hallatta hangját az EU újabb népszerűtlen lépésével kapcsolatban.

Daniel Hannan konzervatív európai parlamenti képviselő közölte, hogy ezzel feleslegessé vált a Nagy-Britanniának az unióból való kilépést célzó kampánya: „Az Európai Unió sokkal jobban elvégzi a dolgát,mint az összes euroszkeptikus képviselő együttvéve.” Boris Johnson londoni főpolgármester – aki a 2015. májusi választás után valószínűleg visszatér az alsóházba, és ezzel közelebb kerül alig leplezett céljához, a kormányfői tisztséghez – nevetségesnek nevezte az 1,7 milliárdos számlát. A tory politikus helyeselte Cameron tervét, hogy európai szövetségeseivel közösen lép fel „az eszét vesztett bürokráciával szemben”.

Egy másik konzervatív honatya, Mark Pritchard úgy érzi, hogy „a követelés időzítése és tartalma is mutatja Brüsszel alkalmatlanságát. Ahelyett, hogy együttműködne az Egyesült Királyság kormányával, ellene munkálkodik. Ha ez a magatartás nem változik, nyugodtan előre lehet hozni a tagság felmondásáról szóló népszavazást. Európa különben is jobban tenné, ha nem büntetné a szigetországot, miközben megjutalmazza Franciaország gazdasági kudarcát.”

Cameron támogatására sietett a befolyásos veterán tory politikus, Sir Malcolm Rifkind volt külügyminiszter is, aki az EU statisztikai hivatala hibájának nevezte a költségvetési módosítást. Bírálta az Európai Bizottságot is, amely nem látta át az ügy politikai vonatkozásait. David Cameron az európai kormányfők értekezlete után késéssel érkezett a Kent grófságban lévő Rochester és Strood választókörzetbe, ahol a pontatlanságát azzal indokolta, hogy „túl sok a csúcstalálkozó, túl hosszadalmasak, és az emberből mindig pénzt akarnak kihúzni”.

A kormányfő az esetleges pótválasztási kudarcot nyugodtan írhatja majd a távozó európai bizottsági elnök, José Manuel Barroso és utóda, Jean-Claude Juncker számlájára, ők – sokak meglátása szerint – az euroszkeptikus toryknak és EU-ellenes UKIP-nak egyaránt meghökkentő segítséget nyújtottak.