Cameron sem enged a tényleges életfogytiglanból

A brit koalíciós kormány az elmúlt hónapokban többféle lehetőséget is fontolóra vett, miként lehetne megkerülni a strasbourgi emberi jogi bíróság múlt évi, a tényleges életfogytiglani elzárást embertelen büntetésnek minősítő döntését.
David Cameron egy brit börtönben
David Cameron egy brit börtönben
Paul Hackett / Reuters

David Cameron kormányfő még az év elején a legnagyobb határozottsággal kijelentette, „egyes emberek olyan szörnyűséges bűncselekményeket követtek el, melyekért börtönbe kell küldeni őket, és az életfogytiglannak életfogytiglant kell jelentenie.

Akármit mondott is az Európai Bíróság, olyan intézkedéseket kell hoznunk, melyek ezt biztosítják”. Brit lapok, köztük a The Guardian az elképzelések között említette az amerikai „stílusú”, több mint száz évre szóló börtönbüntetést. A Konzervatív Párt jövő évi választási programján is dolgozó Damien Green igazságügyi államminiszter pedig leszögezte: „a brit törvényeket Nagy-Britanniában kell hozni”. A strasbourgi szabályozással szembehelyezkedő fellépés jellegzetes példa a többek között az igazságszolgáltatás területén is megnyilvánuló brit különállásra.

A kormány általában is megreformálná az emberi jogi bírósághoz való viszonyt, mert Strasbourg sok borsot tört már a munkáspárti kormány, s David Cameron és belügyminiszter asszonya, Theresa May orra alá olyan prominens iszlám fundamentalista prédikátorok, mint Abu Hamza és Abu Katada kiadatása kapcsán, mert hosszú évekig húzták az időt, hogy átadják őket az Egyesült Államoknak, illetve Jordániának.

Egy konkrét ügy kapcsán a brit fellebbviteli bíróság egyik tagja, John Thomas precedenst teremtett, amikor megerősítette: bizonyos bűnesetek annyira súlyosak, hogy egyszerűen az igazságos büntetés követelménye indokolja a szó szerint értendő életfogytiglant. A szigetországban jelenleg ötvenöt elítéltre vonatkozik ez a súlyos ítélet, amelyet korábban a mindenkori belügyminiszter hozott meg, de a döntés jelenleg a gyilkossági ügyek tárgyalásához kirendelt bíró dolga.

Életfogytiglani büntetését tölti Ian Brady, akit társával, a már elhunyt Myra Hindley-vel együtt még 1966 májusában ítéltek el három kisgyerek elrablása, brutális megkínzása és meggyilkolása miatt. Évtizedekkel később bevallották, hogy további két gyermek élete szárad a lelkükön, akik közül az egyik holttestét máig nem találták meg. Már a strasbourgi rendelkezés után határozott az esküdtszék egyhangú ítélete nyomán az illetékes bűnügyi bíró úgy, hogy a múlt évben lefejezett ártatlan kiskatona, Lee Rigby két gyilkosa közül az egyiknek, a 29 éves Michael Adebolajónak börtönben kell végeznie az életét.

Adebolajo és a minimum 45 évre rácsok mögé került Michael Adebowale volt az első nem öngyilkos, az al-Kaida által ösztönzött brit terrorista merénylő, aki hazai földön végezte ki áldozatát, és a szigetország bírósága elé került. II. Erzsébet június elején elmondott parlamenti trónbeszéde is mutatja, mennyire komolyan veszi a kormány a bűnözés elleni fellépést. A ciklus utolsó évében előterjesztendő törvények között van olyan javaslat, amely szerint életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatnák a katasztrofális következményekkel járó kibertámadások elkövetőit. A tervezet az élet kioltásával, súlyos betegségek, sérülések okozásával, a nemzetbiztonság veszélyeztetésével járó számítógépes terrorakciók széles körére vonatkozna.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.