David Cameron, a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben rendezett éves kongresszusának szerdai zárónapján felszólalva, elvetette azokat a véleményeket, amelyek szerint Nagy-Britanniának egyszerűen ki kellene lépnie az EU-ból, de azokat is, amelyek szerint nincs szükség reformokra.

Csaknem egyórás beszédében kijelentette, hisz a nemzetállamban, de ugyanígy a szabadkereskedelemben is. "Mindannyian tudjuk, mi a baj az EU-val: túl nagyra nőtt, túl sokat utasítgat, és túlságosan beavatkozó (...) De azt is tudjuk, hogy mi a jó benne: az EU a világ legnagyobb egységes piaca" - tette hozzá.

Egyaránt nemet mond azoknak, akik szerint az EU-t el kell fogadni úgy, ahogy van, de azoknak is, akik szerint Nagy-Britanniának távoznia kellene az unióból - közölte Cameron.

"Ez Nagy-Britannia (...) Mi nem húzódunk fedezékbe, ha harcolni kell" - mondta. A brit kormányfő szerint ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy Nagy-Britannia fenntartotta saját határellenőrzését, miközben más EU-tagállamok leszerelték az ellenőrzőpontokat, és az euróövezethez csatlakozó országokkal ellentétben megőrizte saját fizetőeszközét. "A magunk útját járjuk."

Nem fűzi "romantikus kapcsolat" az Európai Unióhoz és intézményeihez, fogalmazott.

Amikor Nagy-Britannia csatlakozott az akkori európai közösséghez, ezt abban a meggyőződésben tette, hogy egy közös piachoz csatlakozik, és nem egy mind szorosabbra fűződő unióhoz. Nagy-Britannia most sem érdekelt a mind szorosabbá váló unióban, és "én majd helyére is teszem ezt az ügyet" - mondta Cameron a küldöttek ovációja közepette.

A brit kormányfő ezzel arra utalt, hogy London újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme a brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.

Cameron tervei szerint 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról, és a brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a referendumon arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Az európai menekültválságról szólva a brit miniszterelnök szerdai kongresszusi felszólalásában kijelentette, segíteni kell azokon, akik az életüket fenyegető veszély elől menekülnek, de "meg kell őrizni lélekjelenlétünket is".

A szíriai konfliktusban 12 millióan veszítették el otthonukat, és eddig mindössze 4 százalékuk utazott Európába. "Ha azonban mindegyik menekült előtt megnyitjuk az ajtót, a mi országunkat önti el az áradat."

Véleménye szerint ebben a helyzetben Nagy-Britannia akkor jár el a leghelyesebb módon, ha egyrészt a Szíriával szomszédos országokat, az ottani táborokban élő menekülteket támogatja, másrészt maga telepít át a térségből menekülteket saját területére, ahelyett, hogy az Európába vezető veszélyes, esetenként halálos végű utazásra biztatná őket.

Cameron nemrégiben bejelentette, hogy a brit kormány a következő öt évben 20 ezer menekültet telepít át Nagy-Britanniába, de nem a már Európában tartózkodók közül, hanem a szír határok mentén működő táborokból. Nagy-Britannia a fő hangsúlyt ugyanakkor a táborokban élők körülményeinek javítására helyezi, és egymilliárd fontos (több mint 420 milliárd forint) segélyprogramot állított össze a térség menekültválságtól leginkább sújtott országainak megsegítésére.

Szerdai beszédében Cameron szigorú fellépést helyezett kilátásba az olyan nagy-britanniai vallási oktatási intézmények ellen, amelyek szélsőségességre buzdítják a fiatalokat. A brit kormányfő kijelentette: az ilyen intézményeket - felekezettől függetlenül - rendszeresen ellenőrizni fogják, és ha a hatóságok azt találják, hogy a gyerekeket intoleranciára nevelik, akkor ezeket az iskolákat be fogják zárni. Vége a passzív tolerancia eddigi gyakorlatának, vagyis annak, hogy a hatóságok - félve attól, hogy az egyes etnikai-vallási közösségeknek sérelmet okoznak - nem felügyelték megfelelően e közösségek oktatási intézményeit - mondta a brit miniszterelnök.