Busásan fizet a cseh állam a katolikus egyháznak
Több mint két évtizedes vita és egyeztetés után a jelenlegi jobbközép kormány és az egyházak szakértői tavaly ősszel végre dűlőre jutottak a kárpótlás ügyében. Megállapodásuk alapján a tizenhét cseh történelmi egyház, illetve közösség 2013-tól összesen 75 milliárd korona (hozzávetőlegesen 780 milliárd forint) értékű épületet, továbbá termőföldet, erdőt és tavakat kap vissza. Minden egyes ingatlan visszakövetelését külön, írásban kell megindokolnia az egykori tulajdonosnak.
A letűnt rezsimben elkobzott további vagyonaik fejében – amelyek visszaszolgáltatása nem lehetséges – harminc esztendeig, az inflációtól függően, évente kétmilliárd korona körüli összeget utal a cseh állam, és tizenhét évig a mintegy ötezer pap, illetve lelkész még ugyancsak a költségvetésből kapja a fizetését. 2014-ig a jelenlegi összeget, azután pedig évről évre öt százalékkal kevesebbet. Ugyanilyen arányban csökken a templomok és más egyházi épületek működtetésére és karbantartására folyósított állami hozzájárulás, amely jövőre 1 milliárd 400 millió korona lesz. A tervek szerint 2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan működnek majd.
Dominik Duka bíboros, prágai érsek, a cseh katolikus egyház prímása üdvözölte a kormány döntését, az egyezségről azonban úgy vélekedett, hogy csak "részben optimális". Joel Ruml, a Cseh Ökumenikus Tanács elnöke szerint majd csak a jövő dönti el, hogy a hívők hajlandóak lesznek-e hozzájárulni egyházuk fenntartásához.
Csehországban a 2001-es népszámlálás szerint a lakosság több mint 60 százaléka ateista, 26,8 százalékuk római katolikus. Öt-öt százalékuk pedig a Cseh Testvérek protestáns gyülekezetéhez, továbbá az ágostai hitvallású evangélikus egyházhoz, valamint a csehszlovák huszita egyházhoz tartozónak vallotta magát.
A törvénytervezet tavasszal kerül a prágai törvényhozás két háza elé, ahol újabb parázs viták várhatók. Több képviselő már most jelezte, hogy a visszaszolgáltatásra kiszemelt ingatlanok felbecsült értékét túlzónak tartják, ezért módosító javaslatokat nyújtanak be. A cseh szocdemek (CSSD) és a kommunisták (KSCM) szerint népszavazáson kellene dönteni erről a nagy horderejű és az államkasszát a válságos időkben középtávon különösen súlyosan érintő kérdésről. Mivel a referendum intézményét a cseh Alkotmány nem tartalmazza, ezért indítványozni fogják az alaptörvény megfelelő módosítását.
