Bukott tanulóból számítógépzseni, majd kiszivárogtató
A média szereti az emberi történeteket, de én örülnék neki, ha ez nem rólam szólna, hanem arról, hogy milyen veszélyes irányba megy Amerika – fogalmazott a Guardiannak adott videóinterjújában Edward Snowden. Pedig a 29 éves amerikai számítástechnikai szakember nehezen kerülheti majd el a média érdeklődését: évi kétszázezer dolláros fizetését (körülbelül 45 millió forint), hawaii lakását és barátnőjét adta fel, illetve hagyta hátra azért, hogy nyilvánosságra hozza, milyen eszközökkel elemzik az amerikai titkosszolgálatok az Amerikán belül zajló, illetve oda irányuló telefonforgalmat, valamint a nagy internetes cégeken keresztül zajló kommunikációt.
Múlt héten a Guardian és a Washington Post hozott nyilvánosságra a fentieket bizonyító dokumentumokat, hatalmas vitát kiváltva. A dokumentumok szerint a lehallgatásokra szakosodott NSA nevű ügynökség Prism (Prizma) programja szabadon kutakodhat a vele együttműködő cégek (köztük a Facebook vagy a Google) szerverein, azaz például a felhasználók e-mailjei között. Az amerikai kormány nem tagadta a program létét, az érintett cégek azonban igen. Azt állítják: nem nyitották meg szervereiket a hatóságok számára, csupán akkor adtak át adatokat, ha arra bírósági végzés szólította fel őket.
A május végén (elővigyázatosságból) Hongkongba érkezett Snowden szerint azonban az NSA-ban dolgozva bárki bármit láthatott, ő maga bárkinek az e-mailjeit elolvashatta, ha akarta. Arról, hogy miért állt a nyilvánosság elé, azt mondta: ezzel is az általa nyilvánosságra hozott dokumentumok hitelességét akarja erősíteni.
A számítógépekhez jól értő fiatalember útja kacskaringós volt a titkosszolgálatig. Nem tanult jól, a középiskolát nem fejezte be, ám 2003-ban jelentkezett a hadsereg elit alakulatába, mert segíteni akart az iraki nép felszabadításában. Ám az „arabok ölésére” készülő felettesei miatt hamar kiábrándult, és egy súlyos sérülést is szerzett, így leszerelték. Ezután biztonsági őrként dolgozott az NSA-nál, majd a CIA-nál lett informatikus. Tehetsége és tudása miatt gyorsan haladt előre a ranglétrán, hamarosan már Svájcban dolgozott, diplomáciai fedésben.
Már itt kiábrándult a titkosszolgálatból, amikor kiderült, hogy kollégái úgy szerveztek be egy svájci bankárt, hogy leitatták, majd rávették, üljön autóba. Amikor a rendőrök elkapták, segítettek neki – így lekötelezték. Akkor is megfordult a fejében, hogy „borít”, de nem tette, mert úgy vélte, azzal embereket sodorna bajba. Ráadásul épp közelgett a 2008-as elnökválasztás, és remélte, hogy Barack Obama elnöksége idején vége szakad ezeknek a módszereknek és a titkos lehallgatásoknak is.
Ám ez nem így lett, és a halk szavú, a videón összeszedetten és átgondoltan beszélő férfi úgy döntött: nyilvánosságra hozza, amit munka közben tapasztalt, mert szerinte Amerika nem mehet ebbe az irányba. Közben kilépett a CIA-től, és a Booz Allen Hamilton cégnél kezdett dolgozni. Ez az NSA egyik szerződéses partnere, azaz Snowden továbbra is a titkosszolgálatoknak dolgozott, csak papíron nem. A The New York Times szerint mindez rávilágít arra a gyakorlatra, hogy az amerikai állam a titkosszolgálati feladatokat is egyre nagyobb mértékben bízza a magánszektorra. Már a kollégák biztonsági ellenőrzését is magáncégek végzik. A lap szerint ennek a cégnek például 25 ezer alkalmazottja van, akiknek fele a legmagasabb szintű titkosszolgálati engedélyekkel rendelkezik, azaz mindenhez hozzáfér.
Snowden cáfolta, hogy azért ment volna Hongkongba, hogy az Egyesült Államok helyett Kína mellett tegye le a voksát. Azt azonban reméli, hogy a sajtószabadságot és politikai véleménynyilvánítást nagyra tartó Hongkongban menedékre talál. Az USA és Hongkong 1997-ben kiadatási egyezményt írt alá egymással, ám ezt politikai indokokra hivatkozva bármelyikük megtagadhatja. Szakértők szerint alapvetően Peking hozzáállásán fog múlni, mi történik majd Snowdennel, ha megérkezik a kiadatási kérelem. Ezt pedig feltehetően hamarosan kézbesítik: az Obama-kormány különös hevességgel üldözi a kiszivárogtatások forrásait, feltehetően most sem lesz ez másként.
Snowden az interjúban megjegyezte: legszívesebben Izlandon, az „internetszabadság hazájában” kérne menedékjogot. Ezt viszont csak a helyszínen teheti meg – Hongkongból nem.
