Bukásra áll Orbán a német cégeknél

Befektetési szempontból rosszul vizsgázott a kormány: a Magyarországon tevékenykedő német cégek egyharmada ma már más országot választana, a befektetésre ajánlott kelet-európai országok listáján pedig a negyedikről a tizedik helyre csúsztunk vissza.

Orbán gazdasági kurzusa lehangolja a német befektetőket – írja a Handelsblatt. Ahogy a gazdasági lap írja, a német vállalkozók körében nő az elégedetlenség a gazdaságpolitikával szemben, olyannyira, hogy egyharmaduk Magyarország helyett ma már szívesebben választana más országot a befektetéseihez. Ez negatív rekord: a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara – amely 1998 óta évente felméri a hangulatot a tagsága körében – kutatásai szerint ilyen rossz eredményt Magyarország még egyszer sem mutatott az elmúlt 14 évben: a befektetésre ajánlott kelet-európai országok listáján Magyarország a tavalyi negyedik helyről a tizedikre esett vissza. Lengyelország, Csehország és Szlovákia pedig egyre távolabbra húz el tőle.

A Handelsblatt szerint Orbán Viktor két éve hivatalban lévő kormánya ezzel visszaigazolást kapott a vitatott gazdaságpolitikájáról, miután visszamenőleges hatállyal módosított törvényeket, állami kézbe vonta a magánnyugdíjpénztárakat, és különadókat vetett ki egyes ágazatokra.

A német cégeknek főleg a jogbiztonság hiányzik Magyarországon: a megkérdezett vállalatok 87 százaléka elégedetlen a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával. Amióta 2010 nyarán hivatalba lépett, az Orbán-kormány közel négyszáz törvényt fogadott el, ez a „hektikus” ügybuzgalom azonban nagy nyugtalanságot keltett a befektetők körében.

Ahogy Stefan Sefer, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is figyelmeztetett, „ha hamarosan nem történik valami, a befektetések mértéke csökkeni fog”. Dirk Wölfler kamarai szóvivő a maga részéről az Orbán-kormány adópolitikáját is bírálta. „A cégek sokkal rosszabbnak értékelik adóterheiket. Az egykulcsos adónak ugyan egyszerűsítenie kellene az adórendszert, ám az ebből keletkezett költségvetési lyukakat Budapestnek a vitatott különadókkal kellett betömnie” – állapította meg a szóvivő.

Ezekre a figyelmeztetésekre jó odafigyelni, hiszen – írja a Handelsblatt – ezeknek cégeknek van is némi befolyásuk: abból a hetvenmilliárd euróból, amely az elmúlt két évtizedben külföldről Magyarországra érkezett, húszmilliárdot a németek hoztak ide. Magyarországon a német cégek számítanak a legnagyobb külföldi befektetői csoportnak: március elején indult be a Mercedes új magyarországi gyára, amelyre a stuttgarti Daimler konszern 800 millió eurót költött – emlékeztet a német gazdasági lap.

A rossz befektetői hangulatra reagálva Budapest most már nyugtatgatni próbál. „A felmérésnek vannak pozitív eredményei is” – idézi a Handelsblatt Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkárt, aki szerint a német vállalatok rendkívül elégedettek a magyar munkatársak motivációjával és tudásával. Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy van még hova fejlődni a bizalom helyreállításában. „A gyors törvénykezés ideje elmúlt” – állítja Cséfalvay, hozzátéve, kormánya most már oda akar figyelni a német vállalatok visszajelzéseire.

A magyar gazdasági államtitkár a Handelsblatt szerint ettől még megerősítette, hogy Magyarország saját tranzakciós adó bevezetését tervezi. Bár a részletek még nem tisztázottak, az új adó már jövő évtől hatályba léphet. Magyarország 2010 végén már bevezette a legmagasabb bankadót Európában, amivel magára vonta az országban jelen lévő nyugat-európai nagybankok haragját.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.