A Külügyminisztérium közleménye szerint a felek egyetértettek abban, hogy a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak a figyelembe vételével folytatják. Megerősítették, hogy a korábbi terveknek megfelelően a tavasz folyamán Martonyi János külügyminiszter Bukarestbe látogat.

Farkaslaka, 2013. január 25. Székely zászló (alul) lobog az uniós és a román mellett a Hargita megyei Farkaslakán, a polgármesteri hivatal épületén 2013. január 25-én. MTI Fotó: Haáz Sándor

Szerdán a román kormány élesen elutasította Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának a keddi állásfoglalását, amelyben a székely jelképek használatának akadályozása ellen emelt szót, a „szimbolikus agresszió” beszüntetését kérte Bukaresttől. Csütörtökön a román miniszterelnök ismételten „arcátlan viselkedéssel” vádolta a budapesti politikusokat, akik „állásfoglalásaikkal a szélsőségesek malmára hajtják a vizet”.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is felesleges feszültségkeltésről beszélt a zászlóügy kapcsán, miközben leszögezte: a székelységnek joga van a zászlaja kifüggesztésére. Úgy vélte: a román fél reagálása is túlzott volt. Majd emlékeztetett rá, hogy a bukaresti kormány múlt héten lecserélte Codrin Munteanu Kovászna megyei kormánymegbízottat, aki hadjáratot folytatott a székely jelképek ellen.

Szerda este Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet – a Népszabadság korábbi munkatársa – és a román külügyminiszter a román hírtelevíziók útján „üzengetett egymásnak”. A nagykövet kijelentette, hogy Magyarország támogatja a magyar közösség autonómiatörekvéseit, és jó lenne, ha Románia többnemzetiségű államként határozná meg magát a küszöbönálló alkotmánymódosítás során. A román külügyminiszter erre azt válaszolta: reméli, hogy tévedésről van szó, és a nagykövet nem Budapest utasítására ad tanácsokat a román kormánynak a törvénykezésre vonatkozóan. Martonyi János csütörtökön újságírói kérdésre kijelentette: a bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával.

Németh Zsolt a maga részéről csütörtökön azt hangoztatta, hogy kötelesség támogatni az autonómiát, ha a határon túliak kérik. Szerinte nincs szó Füzes kiutasításáról, a nagykövet a mandátumának megfelelően járt el. Tartalmi vita van a két ország között, és ez nem egy személyről szól, hanem a székely zászló használatáról – mondta a külügyi államtitkár a Duna TV Közbeszéd című műsorában.

Traian Basescu román elnök nem kommentálta az ügyet. Azt mondta, ez a kormány és a külügyminisztérium feladata, csak akkor reagál, ha magyar kollégája is megszólal a témában, és ezt az álláspontot elfogadhatatlannak találja.

– A Ponta-kormány nem tehette meg, hogy nem reagál Németh Zsolt nyilatkozatára, és ezt a magyar fél is tudta – kommentálta lapunknak Vasile Dancu szociológus a román kormány reakcióját. – Victor Ponta kormányfő nyitottságot mutatott a magyarság felé, ha tehát nem reagál, azt a látszatot kelti, hogy minden megengedett. Másrészt belekeverték a zászlóháborúba a területi autonómiát, ez pedig olyasmi, amit a románok soha nem fogadnak el, és ezt Budapest is nagyon jól tudja. Ahogy azt is, hogy a hallgatás népszerűségvesztéssel járt volna Pontáék számára – tette hozzá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora.

Az IRES közvélemény-kutató intézet vezetője a területi autonómia emlegetésével magyarázza a román sajtó vehemens reakcióját is, azt, hogy a témát taglaló műsorokban az újságírók a pártatlanságnak a látszatát sem érezték magukra nézve kötelezőnek. – A románok a helyi, közigazgatási autonómiát nem utasítják el, de a területi önrendelkezést annál határozottabban – magyarázta. Hozzátette: véleménye szerint a területi autonómia az egyetlen dolog, amiben nem hajlandó engedni a román többség, amely „jóformán abba is belenyugodott már, hogy a magyar többségű területeken a román ajkúak sokszor megalázó helyzeteknek vannak kitéve”.

Sabina Fati, a jobboldali ellenzékhez közel álló Romania libera kommentátora úgy véli, a Ponta-kabinetnek egyenesen kapóra jött a zászlóügy: a diplomáciai botrány nem tudja teljesen elfedni az adóemeléseket, az ortodox egyháznak adott óriási költségvetési kiutalásokat, a földgáz drágulását vagy az infláció gyorsulását, de eltereli a figyelmet, és azt a benyomást kelti, hogy „a magyarok a hibásak mindenért, ami az országban történik”. Fati szerint a zászlóháború a székelyföldi magyarokkal szembeni erődemonstráció része is.