Románia részletesen szeretne tájékozódni a magyar állampolgárság könnyített odaítélését kimondó törvényről. Ennek érdekében a román külügyminisztérium pontosításokat kért Budapesttől, mielőbbi tárgyalást kezdeményezett a magyar féllel, a szenátus külügyi bizottsága pedig a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről.

A bukaresti külügyminisztérium arra kíváncsi, hogy a nemrég kiegészített magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak. A román külügyérek azt követően léptek, hogy Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke kijelentette: Budapest „etnikai alapon készül állampolgárságot adni az ország határain kívül élő magyaroknak", ami ellentétes a nemzetközi joggal.

Az ellenzéki politikus szerint a magyar és a román állampolgársági törvény eltérő alapokon áll, nem ugyanazon alapon, ahogyan ezt Budapest fenntartja. Corlatean leszögezte: a román törvény két fő elvet követ, „a vér törvényét és az egyedi elbírálást, olyan dokumentumok alapján, amelyek az állampolgárságnak a kérelmező akaratán kívül történő elvesztését bizonyítsák a második világháború után", és ez megfelel az európai gyakorlatnak is. Szerinte ettől eltérően a magyar törvény a határon túl élő magyar nemzetiségű személyeknek kínál állampolgárságot, ami súlyos, elfogadhatatlan etnikai megkülönböztetéshez vezet. Éppen ezért, mutatott rá, a magyar jogszabály helyes értelmezéséről, néhány napon belül, az általa vezetett szenátusi külügyi bizottság határozatot készül elfogadni.

„A nemzetközi jog elvei szerint állampolgársági kérdésekben semmilyen alapon nem lehet megkülönböztetést bevezetni, elsősorban etnikai alapon nem, úgy, ahogyan ezt a magyar törvény jelenleg teszi" - mutatott rá a román szenátor. Corlatean egyben azért is bírálta a román államfőt, a kormányt és a külügyminisztériumot, hogy „szégyenletes némasággal" tűrik mindazt, amit Trianon-ügyben „a Fidesz-kormány véghezvisz Budapesten".

„Első alkalommal történik meg a második világháború óta, hogy egy budapesti kormány vitassa a trianoni és a versailles-i békeszerződések rendszerét" - fogalmazott. Úgy vélte, a jobboldali magyar kormány megkérdőjelezi a két békeszerződést, elavult, „Trianont másféle üzenetekkel felruházó elméleteket" tűz újra napirendre, és a határok nemzetközi egyezményekben biztosított sérthetetlenségét is megkérdőjelezi.