Az Új Magyar Szó és a Krónika című romániai magyar napilap pénteki tudósítása szerint a 2010-ben elfogadott kormányhatározatba foglalt heraldikai magyarázatban szerepelt az a mondat, hogy a címeren látható ezüsthatárkő Székelyföld és Barcaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi.

A tavalyi rendeletnek a román közlönyben való megjelenése után Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését.

Gáti István, a román kormány főtitkárhelyettese a Krónikának most elmondta: a határozatot azért kellett módosítani, mert a Kovászna megyei kormánybiztosi hivatal felszólítására az illyefalvi önkormányzat utólag Kovászna és Brassó megyére cserélte a két tájegység elnevezését, a kormány területi képviselője ugyanis kifogásolta, hogy Székelyföld és Barcaság néven Romániában nem létezik önálló közigazgatási egység.

Román civil szervezetek és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői már tavaly óta élesen bírálták a kormányt amiatt, hogy egy hivatalos dokumentumában szerepel a Székelyföld megnevezés. Azt is kifogásolták, hogy a leírásban a határ szó is benne van, mivel - érveltek a tiltakozók - határ csak két állam között húzódhat, Kovászna és Brassó megye pedig egyaránt Romániához tartozik.

Romániában egy hónappal ezelőtt általános felháborodást keltett a román politikusok körében, hogy a Hargita és Kovászna megyei tanácsok Brüsszelben irodát nyitottak, amelynek a Magyar Régiók Háza ad otthont.