A román külügyminiszter szerint az uniós fővárosokban történt tájékoztatást követően mindenki megnyugodott és megértette, hogy az új román állampolgársági jogszabály nem tömegesen, hanem kizárólag egyéni alapon működik majd, és csakis azokra vonatkozik, akik valamilyen rajtuk kívül álló ok miatt a román állampolgárságot elveszítették.

Igaz ugyan, hogy a törvény szerint az állampolgárságtól korábban megfosztott személy harmadik fokig menő rokonai is kérvényezhetik már a román állampolgárság visszaadását, de a miniszter szerint ilyen helyzetben Moldovában már igen kevesen vannak. Az elmúlt években - amikor a törvény nehézkesebb formában ugyan, de mégis működött - Bukarest "körülbelül 120 ezer" személynek adott román állampolgárságot.

Nyugat-európai államok azonban komolyan vették Traian Basescu elnök kijelentését, miszerint Románia kész egymillió moldovainak állampolgárságot adni, mert ezzel uniós állampolgárokká teheti őket. Később hivatalos források azt közölték, hogy Románia chisinaui nagykövetségén körülbelül 650 ezer személy nyújtott be újrahonosítási kérelmet.

Diaconescu az Adevarul bukaresti napilapnak adott interjúban elmondta: a nyugati partnereket egyelőre sikerült megnyugtatni, hogy az állampolgárság odaítélése nem Moldovával szemben alkalmazott állampolitika Romániában. Rámutatott: az államfő sokáig hallgatott, amikor áprilisban a chisinaui vezetés Bukarestet támadta, amikor azonban "a retorika a nemzeti méltóságot érintette", kénytelen volt megfelelő választ adni.

A román külügy irányítója leszögezte: Románia nem köteles magyarázkodni senkinek sem egy olyan törvénnyel kapcsolatban, amely már az uniós tagság elnyerésekor érvényben volt, és amely egyébként is belügyi, nemzeti szuverenitási kérdésről szól. Spanyolországra utalva hozzátette: különben "történelmi elégtétel" alapon az unió területére évente millió számra nyernek egyes kategóriák bebocsátást.

Chisinauban ezt azonban továbbra is másképpen látják. Vladimir Voronin ügyvezető államelnök, akit nemrég a parlament elnökévé választottak, a RIA Novostinak adott interjúban azt követelte Brüsszeltől, hogy zabolázza meg a múlt havi chisinaui zavargásokért felelős román politikusokat, köztük elsősorban olyan "minden ellenőrzés alól elszabadult egyéneket, mint Basescu".

Voronin úgy vélekedett, hogy az unió erre mindeddig képtelennek bizonyult, ez pedig "rendkívül veszélyes" precedensnek bizonyulhat. A chisinaui politikus szerint országa kiváló kapcsolatokat tart fent az EU-val, a Keleti Partnerség keretében pedig tovább fejlesztenék az együttműködést. Éppen ezért érthetetlen meglátása szerint, hogy "az unió struktúrái miért nem utasítják rendre a román politikusokat".