Klaus Johannis hangsúlyozta: Románia szolidáris a többi uniós tagországgal, de kötelező menekültkvótákat nem fogad el. Arra is kitért, hogy a szolidaritás kifejezésének léteznek más formái is.

Gabriel Oprea belügyminiszter, kormányfő-helyettes példaként említette, hogy a Frontexben Romániáé a második legnépesebb szakértői csoport, emellett Bukarest kész bővíteni tevékenységét a Frontexben, az Europolban és más európai ügynökségekben, nem utolsó sorban pedig „nagyon jól véd" 2700 kilométernyi határszakaszt.

Johannis szerint a CSAT azt a lehetőséget is elemezte, amelyben Brüsszel végül kötelezi Romániát, hogy a vállalt 1758 mellé további menekülteket fogadjon be. Ebben az esetben a fogadóközpontok kapacitásának a növelését európai uniós forrásokból finanszírozná Bukarest. – Nem szeretnénk ilyen forgatókönyvet, nem hisszük, hogy megoldaná a menekültproblémát, de elméletileg számolni kell a lehetőséggel – hangsúlyozta Johannis. Az államfő azt is közölte, hogy a CSAT-ban tárgyalt elképzelés a létező infrastruktúra bővítésével számol, Románia csak rendkívüli esetben építene új fogadóközpontokat.

A védelmi tanács az elnök szerint tárgyalt a közel-keleti helyzetről - különös tekintettel Iránra és Szíriára -, Románia védelmi stratégiájának az alkalmazásáról, valamint az ország részvételéről a NATO- és ENSZ-missziókban. Egyetértés alakult ki arról, hogy Románia növelje jelenlétét a világszervezet békefenntartó küldetéseiben, de konkrétumokat ezzel kapcsolatban később tesznek közzé.