Az ukránok Budapestre hivatkozhatnak
– Amit Oroszország most tesz, azzal megsérti az ENSZ alapokmányának elveit, és veszélyezteti a békét és a biztonságot Európában – közölte Anders Fogh Rasmussen, NATO-főtitkár vasárnap Brüsszelben a tagországok nagyköveteinek vasárnapi tanácskozása előtt. Rasmussen azért hívta össze a NATO-nagykövetek rendkívüli ülését, mert mint fogalmazott, Oroszország katonai akciót hajt végre a kelet-európai országban. Rasmussen arra is felszólította Moszkvát, hagyjon fel a katonai akcióval és a fenyegetésekkel. A vita alapvetően arról szólt, mennyire legyen határozott a NATO válasza az orosz akciókra, de abban egyetértés volt, hogy az atlanti szövetségnek nem feladata tovább fokozni a helyzetet. Rendkívüli NATO-külügyminiszteri találkozó várhatóan nem lesz.
Felmerül a kérdés, milyen alapon tudna egyáltalán a NATO lépni, hiszen Ukrajna nem tagja a 28 tagországot számláló szövetségnek, de 1994 óta részt vesz a Békepartnerségben, sok más szovjet utódállam, a többi között Oroszország társaságában. A szintén 1994-ben aláírt úgynevezett Budapesti Memorandum az egyik olyan dokumentum, amely hivatkozási alap lett az elmúlt napokban. A dokumentumban – amely alapvetően az Ukrajna területén lévő szovjet nukleáris fegyverek helyzetét kezelte – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország „megerősítik azt a kötelezettségüket, hogy tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, illetve az erő használatától Ukrajna területi integritása, vagy politikai függetlensége ellen”. Egy másik hivatkozási alap a NATO és Ukrajna között 1997-ben létrejött kétoldalú egyezmény, mely szerint a NATO „továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, területi integritását, (…) illetve a határok sérthetetlenségét.” Az 1975-ös Helsinki Záróokmány is hasonló garanciákat nyújt az államok területi integritására.
A Helsinki Záróokmány által létrehozott szervezet utódja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Bécsben vasárnap késő délután kezdett ülésezni. Az 57 tagot – köztük az Egyesült Államokat, Oroszországot és Ukrajnát – számláló szervezet képviselőit kellene Washington szerint megfigyelőként a krími térségbe küldeni. Barack Obama amerikai elnök szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott másfél órás telefonbeszélgetése után kiadott közleményében azt kezdeményezte, hogy az ENSZ vagy az EBESZ küldjön megfigyelőket a térségbe, jelezve Moszkvának, hogy békés úton is megóvhatja az orosz anyanyelvű kisebbséget Nyugat-Ukrajnában, ha úgy akarja.
Az Európai Unió Oroszország kérdésében megosztott. Információink szerint az EU külpolitikával foglalkozó nagykövetei a NATO-tanácskozás után ülnek majd össze hétfő reggel. Később, de még mindig hétfőn az unió külügyminiszterei rendkívüli csúcsot tartanak Brüsszelben. Oroszország elleni szankciókról egyelőre nincs szó, bár forrásaink emlékeztetnek, olyan gyorsan történnek az események Ukrajnában, hogy egyelőre semmit sem lehet biztosan tudni. Szankciókat a tagállamoknak kéne kezdeményezniük. Az EU külügyminiszterei várhatóan arról vitatkoznak majd, mit képviseljen az EU Oroszországgal szemben. A tanácskozásra Martonyi János külügyminiszter utazik, aki visegrádi kollégáival egyeztet az ülés előtt.
A lengyelek és a balti országok, különösen a nagyobb orosz anyanyelvű kisebbséggel bíró Lettország és Észtország a határozott fellépést szorgalmazzák. A balti államok egzisztenciális kérdésnek tekintik az ügyet, olyan precedensnek, ami velük is megtörténhet. Mások azonban visszafogottak. Árulkodó, hogy míg az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada is jelezték, júniusban nem kívánnak Szocsiban részt venni a G8 találkozón („leállították az előkészületeket”), addig Berlin nem tett ilyen bejelentést. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter vasárnapi közleményében sürgette, hogy Moszkva tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, de a következményeket nem részletezte, ha Oroszország mégsem tesz így.
A legkeményebben John Kerry amerikai külügyminiszter fogalmazott, aki vasárnapi interjúban részletezte azt is, milyen szankciók merülhetnek fel az „elképesztő agressziót elkövető” Oroszországgal szemben. Szerinte a G8 nyugati tagjai hajlandók elszigetelni Oroszországot, s gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, például számlák befagyasztását, kereskedelmi elszigetelést, beutazási tilalmat, és a befektetések visszaesését.
