Orbán volt a negatív példa
A tiltakozásokat a kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) legújabb ötlete váltotta ki: felhatalmaznák a belügyi hatóságokat, hogy megfigyeljék a magánlevelezést, lehallgassák a telefonbeszélgetéseket.
– Megvédjük a magánéletünket! – hangzott az egyik jelszó. Az egyik varsói szónok, Jaroslaw Kurski, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese Orbán Viktor magyarországi politikai lépéseit idézte fel a tüntetőknek. Az Alkotmánybíróság elleni támadás, a titkosszolgálatok, az ügyészség elfoglalása után a civil társadalom, az önkormányzatok válnak célponttá.
A katolikus Mária Rádió toruni kommunikációs főiskoláján tartott hét végi előadásában Kaczynski kijelölte az ellenfeleket. Ezek nem is a kommunisták, inkább a kommunista hatalmat megdöntő volt ellenzékiek, disszidensek. Akik kommunista családokból származnak.
 |
| Nem a PiS-nek! – tüntetők Varsóban, a lengyel elnöki palota előtt Krzysztof Miller/Agencja Gazeta / Reuters |
A Gazeta Wyborcza interjút készített Andrzej Wajdával. Az Oscar-díjas filmrendezőt megkérdezték, szerinte mi viszi ki az embereket az utcára. A józan ész – válaszolta a Hamu és gyémánt, a Vasember kilencvenéves alkotója. A józan ész, azaz a pártállami múlt visszatérésétől való jogos félelem.
A Jog és Igazságosság antidemokratikus uralmi tendenciái ellen főleg az utca tiltakozik, azok szólalnak meg, akik a jobboldali-nacionalista párt politikájában a pártállami múlt visszatérését érzékelik. A sajtó egy része is fellép – meglehetősen magányosan. Az ok: az ellenzéki pártok belharcaikkal vannak elfoglalva, azon vitatkoznak, ki a felelős a súlyos választási vereségért. A szejmből kiesett baloldal, az SLD Wlodzimierz Czarzastyt, egy hajdani pártállami funkcionáriust választotta elnökévé. A legnagyobb ellenzéki párt, a 2007–2015 között kormányzó Polgári Platform (PO) nem tért magához az októberi választási vereségből.
Elemzők szerint a lengyel liberálisok és baloldaliak a végső jelentéktelenségbe süllyedhetnek, ha nem azonosulnak az antidemokratikus tendenciák európai bírálatával. Az érintett politikusok félnek, hogy hazaárulóvá minősíti őket a jobboldal. Az utca nem ilyen gyáva. Varsóban feltűnt egy transzparens: Szeretem az EU-t és a németeket is!
Alighogy a lengyel közszolgálati rádióban végrehajtották az „őrségváltást", az egyik műsorban elhangzott az ellenzék legígéretesebb és legnépszerűbb vezetője elleni vád: orosz kém! Ryszard Petru közgazdász, a Modern Lengyelország párt (Nowoczesna) elnöke a Moszkvától 125 kilométerre északra fekvő Dubnában járt általános iskolába, amikor fizikus szülei a szocialista országok közös nukleáris kutatóintézetében dolgoztak. – Petru a szovjet katonai hírszerzés szeme előtt nőtt fel – közölték sokatmondóan, orosz ügynökké nyilvánítva a politikust, s vele együtt az összes valaha Dubnában dolgozó tudóst.
A politika a lengyel közélet más területeire is begyűrűzik. 2016-ban a 635 ezer lakosú Wroclaw lett Európa egyik kulturális fővárosa. A rendezvénysorozat nagyszabású megnyitóján a 2002 óta hivatalban lévő polgármester, az egykor a Szolidaritásban is szerepet vállalt Rafal Dutkiewicz azt hangsúlyozta, hogy a kitüntető figyelem nem a nacionalizmust ünnepli, hanem az európaiságot. Ezt a mondatát percekig tartó heves ováció követte. Szintén heves reakciót váltott ki, azonban épp az ellenkező előjellel, Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter, aki a szeretetről és a keresztény értékrendről beszélt. – Lengyelországban nincs semmi gond a demokráciával – hangoztatta a Jog és Igazságosság párt politikusa, mire a nézőtéren ülők bekiabálásokkal, füttykoncerttel és hangos pfujolásokkal válaszoltak. (B. Zs.)
