Budapesti hátszél Belgrádnak, Kijevnek
Magyarország azt szeretné, hogy az Európai Tanács júniusban határozza meg a szerb uniós csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját – hangoztatta Martonyi János külügyminiszter, miután hétfőn Suzana Gurbjesiccsel, az európai integrációért felelős szerb miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Budapesten. Martonyi fontos európai, azon belül közép-európai és magyar érdeknek nevezte az egyeztetések megindítását, mint ahogyan azt is, hogy azok sikerrel záruljanak, és Magyarország egy újabb szomszédja válhasson az Európai Unió tagjává.
A magyar miniszter a 6. Európa–Ukrajna Fórum budapesti megnyitóján egy másik szomszéd ország, Ukrajna és az EU közeledése mellett is kiállt. Szerinte a 2009-ben hat szovjet utódállammal – Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával – szorosabb kapcsolatok kiépítésére indított Keleti Partnerség program jövője miatt is fontos, hogy az EU novemberi, vilniusi csúcstalálkozóján aláírják a társulási megállapodást Kijevvel. Az elmúlt időben Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tett a feltételek teljesítéséért – mondta a külügyminiszter, aki grúz kollégájával, Maia Pandzsikidzéval folytatott megbeszélései után egyebek közt arról beszélt, hogy a vilniusi csúcsig remélhetőleg Tbiliszivel is sikerül tető alá hozni a társulási dokumentumot.
Az unió terjeszkedésének lehetősége téma volt az Országgyűlés európai ügyek bizottságában is, ahol a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: Magyarország elkötelezett az EU nyugat-balkáni bővítése mellett. Németh Zsolt ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy e régiós országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – integrációs folyamatában Budapest a magyar érdekek érvényesítésére törekszik majd.