Mától szeptember 25-ig áll nyitva a közönség előtt Becsey Zsolt EP-képviselő (FIDESZ) kiállítása a délvidéki magyarságról. Az eredetileg tavaly Brüsszelben megrendezett tárlat deklarált szándéka szerint azt firtatja, megvédi-e az unió az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeket, amelyek amelyek a török hódoltság óta lakják a Kárpát-medence dél-keleti részét, vagy szabad utat enged „a nemzetállami felfogásból eredő homogenizáló törekvéseknek” Romániában és Szerbiában.

A figyelemfelhívás kiválóan sikerült, Adrian Severin román szocialista EP-képviselő levélben a tavaly májusi bemutató nyomán levélben tiltakozott az EP főtitkáránál a kiállítás ellen. A korábbi román külügyminiszter úgy vélte, a kiállítás csak ürügy a magyar történelmi frusztrációk felelevenítésére, hiszen a kísérő szöveg „igazságtalanságként” említi Trianont, és azért is, azt állítva, a Trianonban elért magyar függetlenséget beárnyékolta, hogy az új államot túl szűk határok között ismerték el. A politikus szerint ez arra emlékeztet, ahogyan a szerb diplomácia Koszovó függetlensége ellen érvelt, ezért felvetette, hogy a „transznacionális demokrácia” korában az Európai Parlament miért tűri meg az ilyesfajta „sajátos tevékenységeket”.

Tőkés László a kiállítást védelmébe vevő válaszlevelében azt írta, a kisebbségek védelme szerves részét jelenti az európai szellemiségnek, és „az Európai Uniónak ki kellene dolgoznia végre saját rendszerét az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek védelmére, annak érdekében, hogy elkerülje a múltbéli szomorú tapasztalatok megismétlődését.”

A Budapesten a Belvárosi Polgári Szalonban (V. kerület Cukor utca 5.) nyíló tárlat anyagát a szegedi múzeum történészei állították össze. Tavaly májusi brüsszeli angol változatát magyarul először Nagyváradon, majd pedig Szegeden rendezték meg.

Öt éves mandátuma alatt minden EP-képviselőnek lehetősége van arra, hogy egy kiállítást rendezzen az Európai Parlament épületében.