Cameron január 7-én érkezik Magyarországra, hogy Orbán Viktorral egyeztessen, ám megkeresésünkre a brit miniszterelnöki hivatal nem közölt részleteket a látogatásról. Lapunkhoz eljuttatott válaszukból azonban kiderül: Cameron levélben küldte el Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének javaslatait arról, hogyan reformálná meg az uniót, erről pedig máris tárgyalásokat kezdett kollégáival.

– Cameron meg fog egyezni az ­európai vezetőkkel, és elhárul a brit kilépés veszélye – vélte a lapunknak nyilatkozó Pawel Swidlicki. Az Open Europe kutatóintézet munkatársa szerint erre utal, hogy a múlt csütörtöki uniós csúcson az EU vezetői a brit kollégájuk által felvetett mind a négy kérdésre igyekeztek megoldást találni. A múlt ­heti brüsszeli csúcs utáni nyilatkozatok alapján a tagországok vezetői „haladást értek el, és valamilyen egyezség létre fog jönni”, csak a megfelelő jogi formulákat kell megtalálni.

Mit akar elérni Cameron? Meg akarja védeni az eurózónán kívüli országok érdekeit és gátat akar szabni Brüsszel túlszabályozási törekvéseinek. Ellenzi azt a törekvést, hogy egyre szorosabbá váljon az uniós tagországok politikai integrációja, és el akarja érni, hogy az EU törvényhozásától kerüljenek vissza jogkörök a nemzeti parlamentekhez. Fontos célja, hogy az uniós munkavállalók csak négy évvel Nagy-Britanniába érkezésük után legyenek jogosultak egyes szociális juttatásokra.

Magyarország támogatja a brit célkitűzéseket, ám Swidlicki emlékeztet, hogy a negyedik és egyben a legérzékenyebb témában elfogadhatatlan a nemzetiségen alapuló megkülönböztetés. Az elemző el tud képzelni egy olyan kompromisszumot, amely nem azon alapul, honnan érkezett az újonnan foglalkoztatott dolgozó, hanem „indirekt diszkriminációként” azt nézi, megfelel-e az illető bizonyos tartózkodási követelményeknek. ­Hasonló elv alapján döntenek Dániában az ingatlanvásárlásról és az egyetemistáknak járó szociális támogatásról.

Az Open Europe elemzője emlékeztetett rá: a brit konzervatív kormányon kívül a magyar és a lengyel vezetés sem lelkesedik az integráció elmélyítéséért, de azt is tudják, hogy jobb az ­Európai Unión belül lenni, mint kívül kerülni, és elszigeteltté válni. Swidlicki szerint a kilépésről rendezett népszavazást már 2016 nyarán megtartják. Egyre valószínűbbnek látja, hogy a kormány a tagság folytatására buzdít majd, és végül erre voksol a lakosság is.

Kulcsfontosságú, hogy Cameron mit ér el az uniós tárgyalásokon. Egy friss YouGov-felmérés szerint jelenleg a kilépést és a maradást is egyaránt a lakosság 41 százaléka támogatja. Ám amikor olyan forgatókönyvet vázoltak a válaszadóknak, amelyben a kormányfő nem jutott dűlőre Európában, és több vezető politikus a kivonulás mellett állt ki, már csak 32 százalékuk választotta a tagság folytatását, 44 százalék annak megszüntetését. Ám ha olyan szcenáriót képzeltek el, amelyben a tárgyalások sikeresek, a kilépés az üzleti életet fenyegeti, már 49 százalék mondta, hogy maradni kell, és csak 25 százalék lépett volna ki.