Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a múlt hétvégén közölte a független újság által szenzációsnak nevezett hírt. A tárca vezetője azonban csak Ciprust nevezte meg, amely újabb, ezúttal 5 milliárd eurós kölcsönt szeretne kapni Moszkvától.

A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Görögországon, Írországon és Izlandon kívül a hitelkérelmezők között kelet-európai országok is lehetnek. Az orosz lap megfigyelőkre hivatkozva Magyarországot és Bulgáriát, valamint a baltikumi Lettországot és Litvániát említi.

"Azt a változatot, amely szerint Kelet-Európából kértek segítséget, közvetve megerősítik Putyin elnök szavai, aki arról beszélt, hogy a Brüsszeltől származó segítség korlátozása miatt ezekben az országokban komoly problémák alakultak ki" – vélte Alekszandt Razuvajev, az Alpari cég elemző osztályának vezetője, aki a Nyezaviszimaja Gazeta szerint az orosz államfő APEC-csúcstalálkozón tett kijelentéseire utalt.

"A Ciprus hitelezése iránti hajlandóság azzal magyarázható, hogy az ország bankjai gyakorlatilag az egész világ orosz offshore arisztokráciájának számláit kezelik. Ezért a ciprusi pénzügyi rengések elkerülhetetlenül érintik a mi elitünket is" – magyarázta Mihail Gyeljagin, az úgynevezett Globalizációs Problémák Kutatóintézetének vezetője.

Az orosz elemző nem érti, miért kellene ugyanakkor Oroszországnak az Európai Unió más tagállamai számára kölcsönt nyújtani, amelyek szerinte nyilvánvalóan oroszellenes politikát folytatnak.

"Nevezetesen az Európai Unió nem kevés erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy kiszorítsa az orosz gázszállítást Európából. Az európaiak jelenleg arról tárgyalnak Ukrajnával, hogy fordítsa visszamenetbe gázszállító rendszerét, amely kizárná az orosz gáz Európába továbbítását" – figyelmeztetett Gyeljagin.