Búcsúzik Norvégia Breivik áldozataitól
Az országban pénteken félárbocra eresztették a nemzeti lobogókat. Az oslói katedrálist virághegyek veszik körül. A norvégok és a gyászukban osztozó külföldiek az elmúlt hét leforgása alatt minden nap újabb és újabb virágokat, csokrokat helyeztek el a főtemplom harangtornyának a lábánál.
Péntek déltájt megkezdődtek az első gyászszertartások. Elsőként az Oslo melletti Nesoddenben egy 18 éves kurd származású lányt, Bano Rashidot helyeztek végső nyugalomra. Bano szüleivel Irakból menekült el 1996-ban, a család Norvégiában telepedett le. Jelképesen egy női lelkipásztor és egy imám vezette a szertartást, amelyen részt vett Jonas Gahr Störe norvég külügyminiszter is. A tárcavezető fontos üzenetnek nevezte, hogy a fiatal lányt a két felekezet papjai búcsúztatták.
Jens Stoltenberg kormányfő az áldozatokra való oslói megemlékezésen mondott beszédében kijelentette, hogy Norvégiát egy hete a gonosz támadta meg. "Demokráciánkat érte támadás, a golyók nem csak fiataljainkat, hanem az egész nemzetet érték" - mondta Stoltenberg a Munkáspárt kegyeleti nagygyűlésén, amelynek résztvevői vörös rózsákkal a kezükben egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az áldozatokról. Stoltenberg kijelentette: „együtt kell élnünk július 22. emlékével, de erre képesek leszünk". A kormányfő ezután Oslo egyik bevándorlók által lakott negyedében egy mecsetben tartott megemlékezésen is részt vett.
A 32 éves gyilkos, Anders Behring Breivik egyebek között szélsőségesen iszlámellenes elveket vall, s mint a gyilkosságsorozat előtt az internetre feltett manifesztumában jelezte: az európai multikulturalizmus ellen indított hadjáratot. A rendőrség eddig 46 áldozat személyazonosságát tette közzé, pénteken a másik 31 halott nevét is nyilvánosságra hozta, és közölte, hogy lezárta az eltűntek utáni kutatást.
Breivik ügyvéde pénteken az Aftenposten című újságnak azt nyilatkozta, hogy védencének „a pénteki napra még több, különböző nagyságrendű terve volt". Ezek épp olyan konkrétak voltak, mint a pokolgéprobbantás az oslói kormányzati negyedben és az Utoya szigetén rendezett mészárlás - tette hozzá. „Azon a napon olyan dolgok történtek, amelyekre most nem térhetek ki, s azok következtében minden kicsit másképp alakult, mint ő elképzelte" - folytatta az ügyvéd. Breiviknek két további épület „bombázására" volt konkrét terve - mondta Lippestad a norvég lapnak.
Az oslói rendőrség bejelentette: két norvég pszichiátert bíztak meg azzal, hogy Breiviken elvégezzék az elmeorvosi szakvizsgálatot, s megállapítsák: büntetőjogilag felelősségre vonható-e. A szakértőknek jelentésüket november 1-jéig kell elkészíteniük - jelentette be Paal-Fredrik Hjort Kraby, a nyomozás vezetője sajtóértekezletén. Breivik beismerte a bűncselekmények elkövetését. „Annak eldöntését azonban, hogy bíróság elé állítható-e vagy nem, a szakemberekre kell bíznunk" - hangoztatta Hjort Kraby.
Breivik célja elsősorban az volt, hogy a kormányzó Munkáspárt hatalmát ássa alá támadásával, mert szerinte a párt túlságosan liberális bevándorlási politikájával veszélybesodorja Norvégiát. A párt támogatottsága a kettős merénylet előtt 28 százalékon állt. Egy héttel később elérte a 38 százalékot – közölte a Reuters.
