Bűbájhadművelet Washingtonban
Úgy tűnik, néhány fontos ügyben sikerül a demokratáknak és a republikánusoknak kompromisszumot kötniük, így többévnyi bénultság után azok most kimozdulhatnak a holtpontról.
Szerdán jelentette be Joe Manchin demokrata és Pat Toomey republikánus szenátor, hogy sikerült megegyezniük és elegendő támogatást gyűjteniük egy szenátusi javaslathoz, amely szigorítaná a fegyvervásárlás feltételeit. Ez még csak azt jelenti, hogy a bármiféle szigorítást ellenző republikánus honatyák nem tudják obstrukcióval megakadályozni, hogy vita kezdődjön a javaslatról, ám már ez is nagy előrelépés. Hiszen az utóbbi hetekben már-már úgy tűnt, a tavaly decemberi newtowni vérengzés után a szigorítást szorgalmazó Barack Obama javaslataiból semmi sem lesz. Manchin szerint fontos lépés történt, hiszen, mint a The Washington Post idézte, „csak meg kell nézni, milyen mérgező légkör van itt, azt hogy én mit tapasztaltam itt két és fél éven át!”
A támadófegyverek betiltását már korábban elvetették, így a javaslat legfontosabb eleme, hogy immár a fegyvervásárokon és az interneten történő eladások során is kötelező ellenőrizni, a vásárló nem büntetett előéletű-e. Ezzel egy fontos kiskaput zárnak be. Igaz, ezentúl sem kell ellenőrizni a vásárlót, ha családtagnak, vagy ismerősnek adja el, magánúton. A javaslat keményebben fellépne a fegyvercsempészet ellen, és megerősítené az iskolák védelmét is. A szöveg kritikusai azonban hangsúlyozzák: a „csomagban” könnyítések is találhatók, egyszerűbb lenne például egyik államból a másikba átvinni az engedéllyel tartott fegyvereket.
Úgy tűnik, a bevándorlási reformról is sikerül megállapodnia annak a nyolc szenátornak, akiknek az a feladata, hogy közelítsék a két párt álláspontját. Szerdán, miközben a kongresszusban a javaslat mondatait csiszolgatták, a törvényhozás épülete előtt tízezrek tüntettek a bevándorlás reformjáért. Azért, hogy az országban élő körülbelül 11 millió illegális bevándorló helyzete rendeződjön. A javaslat éppen ezt tenné lehetővé: megnyitja a (hosszadalmas) utat státuszuk rendezéséhez. Ezzel párhuzamosan megköveteli a déli határ szinte teljes lezárását az illegális határátlépők előtt, és ehhez biztosítja a megfelelő forrásokat is.
A két oldal közeledéséhez az elnök is hozzájárul. Az amerikai sajtó megfogalmazása szerint március elején indított „bűbájhadművelete” máris hozott bizonyos eredményeket. Obama ellátogatott a Kongresszus republikánus képviselőcsoportjához, néhányukat pedig már kétszer is vacsorázni hívta. A háttérben is folyamatosak az egyeztetések az elnök stábja és a republikánusok között. Az említett találkozókon részt vett képviselők és szenátorok többsége úgy nyilatkozott: a nézetkülönbségek továbbra is nagyok, ám értékelik Obama nyíltságát és őszinteségét, és szívesen folytatják az egyeztetéseket.
Az elnöknek szerdán, a második ilyen vacsora előtt csupán néhány órával bemutatott költségvetési javaslata is engedményeket tesz a republikánusok felé. Az adóemelések mellett megvágná ugyanis az egészségügyi- és nyugdíjkiadásokat, két olyan programot, amelyet a demokrata honatyák szentnek és sérthetetlennek tartanak – ezzel magára is haragította saját pártjának egy részét.. Ám a The New York Times elemzése szerint az elnök ezzel gyakorlatiasságát bizonyítja: a két jóléti program költségei egyre magasabbak, hosszú távon az egész költségvetést tarthatatlan módon terhelik meg. Obama javaslatából persze nem lesz törvény, hiszen az csak kiindulópontja a következő hónapok költségvetési csatározásainak. Inkább csak arra szolgál, hogy kifejtse programját, melynek lényege a gazdagok adóterheinek növelése, a nagy jóléti kiadások lefaragása, és több pénz oktatásra, az ipari termelés fellendítésére, illetve kutatás-fejlesztésre.
A washingtoni politikai elit megosztottsága, már-már működésképtelensége a tavaly novemberi választásoknak is témája volt. A The Washington Post elemzése epésen megjegyzi: emiatt már olyan alacsonyak lettek az elvárások a honatyákkal szemben, hogy már annak is örülni kell, hogy visszatértek a korábbi szokásaikhoz. Azaz szóba állnak egymással és végzik a dolgukat.
