Brüsszel nem látja veszélyben a sajtószabadságot

A fideszes és a szocialista képviselők látványos érdektelenség mellett vitázhattak az Orbán-kormány médiacsomagjáról kedden késő este az EP-ben.

Az uniós alapszerződés tartalmazza azon demokratikus értékeket, amelyeken a huszonhetek közössége nyugszik, s ha akadnak is képviselők, akik aggodalommal figyelnek egyes fejleményeket egyes tagállamokban, az Európai Bizottság szerint nincs bizonyíték arra, hogy a szólás- és sajtószabadság veszélyben forogna. Így aztán a Bizottság "nem lát okot arra, hogy eljárást indítson bármely EU-tagállam ellen az alapvető jogokhoz tartozó szólás- és sajtószabadság megsértése miatt". Ezzel a végkövetkeztetéssel zárult kedden későn este a vita az Európai Parlamentben.

Tavaly októberben egyszer már megpróbálkozott az európai törvényhozás, hogy a sajtószabadság kérdésével foglalkozzék, de a vita terméketlennek és eredménytelennek bizonyult, miután az akkor bírált Olaszország ezt lényegében a belügyeibe való beavatkozásnak tekintette, s a szócsata sehova sem vezetett. Kedden késő este a szólás és sajtószabadság európai helyzetét tűzték napirendre, de a vitára csak az a felszólalni kívánó három tucat törvényhozó ment el, aki meghallgatta Neelie Kroes illetékes biztos hivatkozását az uniós alapszerződésre, és azt, hogy szerinte a Bizottságnak semmi oka sincs arra, hogy ezen az alapon beavatkozzék bármely tagállamban.

Az alapszerződés által rögzített alapértékek és alapjogok elfogadása eleve kötelező minden tagállam számára. Éppen ezért alig találni egyéb uniós útmutatást. Kroes is inkább az audiovizuális médiáról beszélt, pontosabban az uniós spektrumpolitika azon eleméről, amely törekszik a pluralizmus fenntartására. Hozzátette: a Bizottság a pluralizmus érvényesülésének értékelésére mutatószámokat dolgoz ki, s ezt a nyomtatott sajtóra is kiterjeszti. Amúgy feltétlenül támogatja a médiahatóságok politikai függetlenségének az elvét, az újságírók jogának tiszteletben tartását a forrásaik eltitkolására, valamint az oknyomozó újságírás védelmét -  hajlandók is áttekinteni a tagállamok helyzetét ebből a szempontból.

A törvényhozók részben az EBESZ beszámolói alapján a romániai, a magyarországi, az észtországi, és az olaszországi helyzet nyomán fejtettek ki aggodalmaskodó véleményeket, vagy egyes újságok, műsorok sorsát mutatták b más tagállamokból. A szocialista Göncz Kinga azt mondta, hogy a kétharmados parlamenti többség birtokában a magyar kormány megkezdte a szólás- és sajtószabadság felszámolását, s ezért az EBESZ mellett csak az EU-ból jöhetnek mérséklő szavak, mert a demokratikus fékek és ellensúlyok nem működnek. Tabajdi Csaba - másokhoz hasonlóan - a médiakoncentráció veszélyeire is rámutatott, illetve azt hangoztatta, hogy a magyar kormány pártkatonákat ültet a médiahatóságok élére.

A fideszes Pelczné Gáll Ildikó ezt „homályos mesének" minősítette, azt fejtegetve, hogy a médiatörvény vitája csak most kezdődik, s a cél az átláthatóság növelése, a pazarlás megszüntetése a közszolgálati médiában, a pártdelegáltak számának csökkentése, de az új törvény garantálja a sajtó szabadságát, a források titkosságát.

Kroes végül azzal tért napirendre a vita felett, hogy a fiatal demokráciákból több panaszt hallott, s finoman utalt rá: a régebbiekben tudják, hogy ezen demokratikus jogok érvényesüléséért napi csatákat kell vívni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.