Itt a legfőbb ideje, hogy a román hatóságok  visszaforduljanak azon az úton, amelyen az utóbbi hónapokban elindultak. Folytatniuk kellene az igazságügyi reformot, újra lendületet kellene adniuk a korrupció elleni harcnak – tanácsolja mutatóba az Európai Bizottság előzetes jelentése.amelynek végső, részletes változata csak a nyáron lát napvilágot.

A végrehajtó testület idejekorán figyelmeztetni akarta a román politikai elitet, hogy Románia elveszítheti a brüsszeli pénzügyi forrásokat, ha nem szedi össze magát. A kritika jórészt a bukaresti parlamentnek szól, amely megakadályozta, hogy néhány nagyszabású korrupciós ügy a törvény elé kerüljön. A parlament ugyancsak megpróbálta aláásni az illetékes ügyész munkáját, s a büntető eljárásra vonatkozó törvényeket úgy kívánta módosítani, hogy az ügyészség tevékenységét korlátozza.

Ám ezzel egy időben a korrupció-ellenes hivatal decemberben és januárban vizsgálatot kezdeményezett egy volt kormányfő, egy volt miniszterelnök-helyettes, egy volt munkaügyi miniszter és három parlamenti képviselő ellen. A nyári jelentésig Romániának egyértelműen bizonyítania kellene, hogy a független igazságszolgáltatás képes feltárni és megfelelően büntetni a korrupciós ügyeket és megőrizni a jogállamiság intézményét.

Intő példaként e késztetéshez Románia előtt ott áll Bulgária sorsa, amely tavaly jelentős támogatástól esett el a burjánzó korrupció miatt. Ami Szófiát illeti, a bizottság mostani jelentésében elismeri a mintegy 500 millió euró előcsatlakozási alap nyári befagyasztása óta tett erőfeszítéseket, hogy olyan nyomozó csoportokat hozzanak létre, amelyben ügyészek, titkosszolgálati emberek és rendőrök kapnak helyet. A szervezett bűnözés elleni harcban azonban még meggyőző eredményeket kellene produkálnia Bulgáriának – fűzi hozzá a jelentés.

A jelentés csak a következtetéseiben tesz említést ugyanakkor az EU-s pénzek elvételének hatásáról. Bulgáriában ez egyértelműen kedvező hatást váltott ki, míg Romániában – amely nem vesztett el uniós hozzájárulást – romlott a helyzet. A román EU-nagykövet ugyanakkor azt mondta, hogy a januárban hivatalba lépett új bukaresti kormány elkötelezett a korrupció felszámolásában, s úgy vélte, nincs kapcsolat az EU-pénzek és az igazságszolgáltatási reform menete között.

Ám a tagországok tekintélyes része a leghatározottabban követeli, hogy haladás híján Brüsszel Romániát is fossza meg a támogatásoktól. Értesülések szerint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Finnország, Svédország, Dánia és Ausztria is ezt a véleményt hangoztatja.

Sőt, Ingerborg Grassle német európai parlamenti képviselő, aki a költségvetés végrehajtását ellenőrző bizottság tagja, úgy nyilatkozott, jelentést kér a bizottságtól a pénzek felhasználásáról Romániában. A jelenlegi gazdasági válság közepette Brüsszelben rossz szemmel nézik, ha valamely tagország elherdálja az adófizetők pénzét, s nem teljesíti kötelezettségeit.